Az egész Dollyval kezdődött, s Hollywoodot tekintve ki tudja, hol áll meg. Mármint a klónozás témakörében A 6. napon című film az első ilyen mozgóképes kaland, mindjárt Arnold Schwarzeneggerrel a klónozott egyed szerepében. Schwarzenegger persze nem adja át magát áldozati báránynak, s amikor egy este, épp a születésnapján rádöbben, hogy két példányban szaladgál, azonnal látni rajta, hogy helyén az esze, a muszklija és a küzdőkedve.
Az ötlet egyébként remek: egy szolid kispolgár egyszer csak arra megy haza, hogy nem mehet haza, mert a klónja kisajátította a családját, ellopta az életét. Kimeríthetetlen ötlet, ezerféle történet kerekíthető ki belőle (Shakespeare-nél is van hasonló), filozofikus és komikus, lírai és drámai, bármi, mi szem szájnak ingere. Hollywood megcsinálta az ezeregyediket: bérgyilkosokkal, horrorisztikus jelenetekkel, komputeranimációs káprázatokkal, felturbózott bonyodalommal, világraszóló gonoszsággal. A meglepő eredetiségről tanúbizonyságot tévő befejezésen kívül csupa látványos dramaturgiai közhely. És Schwarzenegger sem lett jobb színész, mióta nem láttuk; azon a bizonyos 6. napon, az emberteremtés napján nyilván távol állt onnan, ahol az emberi kifejezések képességét osztogatták.
