Ahogy a divat mindig ismétli önmagát, úgy a hetvenes évek horrorsztorijai is másodvirágzásukat élik manapság. Többek között a Holtak hajnala, A texasi láncfűrészes, és A rettegés háza után most George A. Romero 1973-as művét is feldolgozták a szorgos filmesek.
Fertőzött farmerek
Valószínűleg kifogytak az eredeti ötletekből, ezért azt vallják, amit Pataki Attila mondott: Gyere, őrült, szükségem van rád! Ezért aztán egy újabb nemzedék lehet tanúja, amint az unalmasan békés iowai kisváros polgárai először elkezdenek furcsán viselkedni, majd tébolyult gyilkosokká válnak. David Dutton sherif (Timothy Olyphant) és felesége, Judy, a helyi háziorvos (Radha Mitchell) az elsők között szembesülnek a különös tünetekkel. Kiderül, hogy az események hátterében egy katonai balesetből származó fertőzés áll, amely az ivóvízzel terjed. David, Judy, és a sherif-helyettes Russel (Joe Anderson) két tűz közé kerül, hiszen egyrészt az őrjöngő ámokfutókká váló helyiekkel kell felvenniük a harcot, másrészt menekülniük kell a kormány egyenruhásai elől is, akik hibájuk orvoslásaképpen szisztematikusan likvidálják a város lakosságát.
A fegyvereké a szó
Romero annak idején nem csupán borzongatni akart, hanem azt is megüzente, hogy a militarista erőfitogtatás milyen vészjósló árnyat vet a kedélyesen egyszerű polgári életre, és ha összeütközésre kerül sor, nem kérdéses a végkimenetel. Azóta ez már a gyakorlatban is számtalanszor beigazolódott, így a remake társadalmi mondanivaló tekintetében maximum a spanyolviaszt fedezi fel. De valószínűleg nem is akar korszakalkotó lenni, ezúttal a cél tényleg csupán a nézői kedélyek felborzolása lehetett. Ebben pedig ügyes Breck Eisner rendező, noha nem rendelkezik túl nagy tapasztalattal az egész estét mozifilmek terén.
Korrekt horror
Jó ütemben bontakozik ki a cselekmény és fokozódik a feszültség, hatásosak a hideg-rideg képek, a főhősök karakterében is megfelelő arányban vegyül a bátorság és kreativitás a mindennapi ember esendőségével. A normális körülmények között csupán szürke és monoton közép-nyugati táj az őrület hatására reménytelenül kopárrá és nyomasztóvá válik. A naturalista marcangolást ugyan nem vitték túlzásba az alkotók, de azért akad néhány vérbeli, vérfagyasztó horror-jelenet is, például a boncteremben, vagy amikor a vasvillás őrült a lekötözött nők közé szabadul.
Bújtatott ásványvíz-reklám?
A tébolyultak tehát megfelel a műfaj kívánalmainak, még ha néhány kérdést megválaszolatlanul hagy is. Nem volt egyértelmű például, hogy a fertőzés csak az ivóvízzel terjed-e, vagy a levegőben is? És hogyhogy nem kapja el mindenki az adott területen? És ha csak az ivóvízzel terjed, hogyan fertőződhettek meg ilyen sokan, holott manapság már mindenki ásványvizet iszik...?
Kinek ajánljuk?
- A horror-retró kedvelőinek
- Aki szereti, ha a lélektani feszültség és a brutalitás keveredik egy horrorban.
- Aki szeretne 2010-es színvonalú atomvillanást látni.
Kinek nem?
- Aki patakvért akar látni.
- Aki eredeti ötletekre vágyik.
- Aki szerint felmelegítve csak a töltött káposzta jó.
6,5/10
