Három a magyar igazság, tartja a mondás, de Amerikában is hasonló a helyzet. Jól tették a tengerentúlon, hogy nem álltak le a kísérletezéssel, s harmadjára is megpróbálták filmre vinni Theodor Seuss Geisel, más néven Dr. Seuss bűvös világát, különös hangulatú meséit.
Az 1991-ben, 87 évesen elhunyt, hazájában kultikus képregényrajzolónak és írónak művei nem adták könnyen magukat. Először a Wayne világa, illetve az Austin Powers filmek sztárjával, Mike Myersszel próbálkoztak, ám a Macska - Le a kalappal című mozit senki sem szerette. Sem a kritikusok, sem a felnőttek, sem a gyerekek. A következő próbálkozás A Grincs volt. A rendezői székbe ezúttal az a Ron Howard került, aki egy évvel később megrendezte a két Oscardíjjal (legjobb film, legjobb rendezés) jutalmazott Egy csodálatos elmét. Grincset a gumiarcú Jim Carrey formázta meg - iszonyatos elánnal. A végeredmény sokkal jobb lett, bár egy átlagos mozinézőnek a karácsony ellopása köré kanyarintott történet, benne a mogorva, ám hiperaktív zöld manóval, aki az összes galibáért felelős, inkább ijesztő, semmint mulatságos.
És most mindkét próbálkozást porig alázza a kissé gyogyós elefánt, bizonyos Horton meséje. Animációs filmről van szó, és olyan rendezők bábáskodtak felette, akik a Szörny Rt., Némó nyomában vagy a Toy Story című művekért is felelősek. A Grincsből megtartották a jó pillanataiban lehengerlő Jim Carrey-t, aki nem csak a hangját adta Hortonnak, hiszen a programozók az ő páratlan gesztusnyelvét és mimikáját is igyekeztek követni.
Adott egy elefánt, aki nagy füleivel véletlenül belehallgat egy pitypangszöszön lévő kis falu mindennapjaiba, a "kik"-nek otthont adó Kifalva életébe. Miután megismerkedik a polgármesterrel, igyekszik biztonságos helyre szállítani őket - csakhogy a film ügyeletes gonoszának szerepét betöltő kenguru nem az a kifejezett Kanga-típus. Mivel az erszényes nem látja, nem hallja Kifalvát, nem is hiszi el a létezését; felháborítja a világképét gyökeresen átformáló felfedezés. Felbérel egy gonosz(kodó), orosz akcentussal és nem túl sok szerencsével bíró keselyűt, hogy pusztítsa el a szöszt. Az ártatlan rímek mögé bújt meséből mindenki azt hall meg, amit akar. Akad itt a bajokat szőnyeg alá söprő hurráoptimista, demagóg városvezetés, ígéretét tűzön-vízen keresztül betartó elefánt, régi sérelmeket megbocsátani képes barát, meg a kamasz Jo jo, aki szeretne végre büszke lenni az apjára.
