Jason Statham egyszemélyben tökös legény, hősszerelmes, szerető apa és brutális zúzóerő. Ezt mind megmutatta már különböző filmekben ? a Banki melóban viszont mindez lehet egyszerre. Mintha rá írta volna az élet a szerepet, amikor a hetvenes években az a bizonyos bankrablás rosszra fordult.
Merthogy ez a sztori a valóságban is megtörtént. Piti bűnözők próbáltak bankot rabolni, azonban belenyúltak a mocsokba: a széfekben többek között a királyi családot zsaroló fényképeket találtak... Emiatt aztán pedig nem csak a rendőrség, de a titkosszolgálat és a zsaroló főgonoszok is rájuk szálltak.
A sztoriból jó krimit kreált az alkotócsapat, de a trailerből, és Jason Statham előző filmjeiből sejthető akciózásban és véres humorban nemigen tobzódik. A bombasztikus látvány és beszólás-hegyek helyett inkább a realitásra utaztak a Banki meló készítői. A hetvenes évekről bemutatott körkép tökéletesen hiteles (legalábbis így 2008-ból nézve), a bandatagok kapcsolatai, ellentétei, motivációi jól működnek, az a kevés akció pedig elég véres ahhoz, hogy, ha naturális nem is, de reális lehessen. Szóval a néző szinte már el is hiszi, hogy amit lát, az tényleg úgy történt ? pedig szó sincs dokumentumfilmről, ez bizony hangulatos, meglehetősen szórakoztató krimi. Ne várjon senki túl nagy csavarokat ? ez nem egy Ocean's 11, ahol briliáns húzásokkal oldják meg a melót és az átverést. Azok az angol kisemberek ugyanazt csinálják, mint amit mi csinálnánk hasonló helyzetben ? azzal a kivétellel, hogy a mi fejünkben sosem fordulna meg, hogy kirámoljunk egy bankot.
Hogy végülis ők (mármint a filmet ihlető bűnügy elkövetői) hogyan oldották meg a problémákat, az a jövő titka ? majd' ötven év múlva válnak az ügy aktái nyilvánossá. Addig titkosították őket a bennük szereplő ? nyilván elég magas rangú ? személyek védelme érdekében. Én kíváncsi leszek...
