Szabad akarat, saját vélemény, merész álmok versus munkavállalás, felnőtté válás, egzisztenciateremtés. Manapság egyre nehezebb feladat, hogy a fiatalok saját vágyaik és a külvilág elvárásainak kettős szorításában megtalálják önmagukat, pláne ha bohém művészlelkekről van szó. Noah Baumbach (Margot az esküvőn, Greenberg) új filmjében társadalmunk e markáns vonását kutatja: az ezredfordulós generáció énkereséséről, identitásépítésének nehézségeiről mesél.
Az álmokat hajszoló exbölcsészek mutatós ruhái, a kulturális utalások Proustra, Virginia Woolfra, a klasszikus fekete-fehér fényképezés és a zenei megoldások trendi egyveleggé állnak össze a vásznon. Baumbach megidézi a francia újhullámot, Woody Allen New Yorkját, és leönti mindezt mai hipszter-szósszal − mindez kétségtelenül divatos, de szerencsére a filmnek van öniróniája is: időnként saját trendiségét is kigúnyolja.
A film címszereplője, a táncos karrierről álmodozó, 27 éves New York-i lány, Frances Handley gyakornokként dolgozik egy neves tánctársulatnál. Legjobb barátnőjével, Sophie-val szimbiózisban élnek közösen bérelt kis lakásukban. Egyik nap telik a másik után, nincs fejlődés, szakmai kiugrás, nagy szerelem, igaz barátság, valódi otthon. Csak a problémák tornyosulnak, amelyeket már nem lehet tovább hárítani. Ideje felnőni és felelősségteljes döntéseket hozni. De lehet-e igazán boldog egy öntörvényű, szabad szellem a társadalom elvárásai közé szorítva?
Noah Baumbach filmje elsősorban nagyszerű karaktertanulmány, egy ember gyakran mosolyogtató harcát mutatja be önmaga ellen. Greta Gerwig részletesen kidolgozott szerepében karrierje eddigi csúcsát éri el. A címszereplő kamasznak már éppen nem mondható, mégis gyerekesen viselkedik. Sorban nőnek fel az emberek Frances körül, ő pedig egyre távolabb kerül céljaitól: elbeszél a többiek mellett, nem akarja meghallani mondanivalójukat, fél őszintének lenni még önmagához is.
Vajon megtalálhatja-e saját útját ez az olykor naiv, dacos, máskor nevetséges, hebehurgya és gyakran túlságosan is színpadias, mégis szerethető figura? Életének állomásait a kép elsötétülése jelzi, mintegy fejezetekre osztva azt. A lány útkeresése során New York különböző negyedeiből szüleinek sacramentói otthonán át Párizson keresztül eljut valahová, ahol a Frances Handley név ugyan még nem, de a Frances Ha kikerülhet végre a kapucsengőre. Ahogy a lány neve, úgy története sincs befejezve, sőt élete még csak most kezdődik el.
Pontszám: 8/10
