A most bemutatott A legbátrabb város című film izgalmas történetet mesél el: kilencven évvel ezelőtt a balassagyarmati polgárság fegyverrel űzte ki megszálló cseh csapatokat.
Schwarzlose géppuska kelepel, majd egy történész idézi fel a korabeli nemzetközi geopolitikai környezetet: a csütörtökön Balassagyarmaton bemutatott A legbátrabb város című filmben az is megleli a magának valót, aki az árnyalt tudósi elemzést, s az is, aki a hazafias akciómozit kedveli.
A történet tényleg szélesvászonra kívánkozik. Kilencven évvel ezelőtt, 1919. január 29-én a városba nemrégen bevonult cseh légionistákat a város polgárai egy magyar katonai egységgel karöltve halálos áldozatokat is követelő összecsapásban űzték el. Bár a széteső történelmi Magyarország más területein szintén megpróbálkoztak az ellenállással, sikerre ez egyedül Balassagyarmaton és környékén vezetett. A jó példa ragadósnak bizonyult, a január 29-ét követő napokban ugyanis az Ipoly-mente más településein is kiverték a megszállókat.
Igaz, a sikeres honvédelem nemcsak az elszánáson múlt, a sikerben volt némi szerepe volt az amúgy az ország feldarabolását elintéző antantországoknak is. Az alakuló csehszlovák állam étvágya ugyanis még számukra is soknak bizonyult, s mivel a balassagyarmati akcióval a cseh légiósok a demarkációs vonalnak kijelölt Ipolyt is átlépték, a győztes nagyhatalmak visszafogottságra intették a korábbi Észak-Magyarország jelentős részét már felfaló Benes-Masaryk párost.
A Matúz Gábor televíziós újságíró által rendezett filmben cseh történészek is megszólalnak, akik arról beszélnek, hogy a születő Csehszlovákia vezető politikusai tudatos stratégiai számításból akartak mindennél többet elfoglalni a kivérzett Magyarországból, hogy kész tények elé állítsák a Párizsban 1919 januárjában összeülő békekonferenciát. Ezért vonultak be Balassagyarmatra is január közepén, azzal azonban nem számoltak, hogy a politikailag egyébként szembenálló szociáldemokrata munkásság és a városi polgárság összefog. Majd a környéken elszórt fegyvereket begyűjtve, egy közelben állomásozó magyar katonai alakulattal karöltve erőszakkal tessékeli ki őket a városból. A legbátrabb város a különféle ismeretterjesztő csatornákról jól ismert filmekhez hasonlóan rekonstrukciókkal, a történtek felidézésével színezi a korabeli felvételekre és történészi interjúkra épülő történetet (a főbb szerepekben többek között ifj. Jászai Lászlót és Gáspár Tibort láthatjuk).
Így láthatjuk, ahogy a négy év háborúskodástól holtfáradt magyar honvédek rohamra indulnak a csehek által elfoglalt laktanya ellen, vagy ahogy a diákság hazafias lelkesültséggel puskázza a megszállókat a gimnázium ablakából. Élvezetes a magyarul kitűnően beszélő francia történész Paul Gradvohl, az ő segítsége is nélkülözhetetlen a legendákkal bőven terhelt korszak pontos megismeréséhez. Ezekből pedig akad bőven a köztudatban, néhány még a filmbe is beszüremkedett. Igaz, hogy Clemenceau francia miniszterelnök nem kedvelte a magyarokat, ebben azonban nem személyes bosszú motiválta, amiért magyar menye elvált fiától (a politikus amerikai feleségét egyszer egy idegen férfival kapta rajta, úgyhogy az asszonyt visszazavarta az Egyesült Államokba, mégsem gyűlölte meg az országot). Egyszerűen úgy gondolta, hogy Franciaország érdekében áll szétdarabolni az Osztrák-Magyar Monarchiát és benne Magyarországot.
Amiképpen árnyalandó az antantpolitikusok fejét elcsavaró, s kacérságukkal hazájuknak magyar területeket szerző román hölgyek históriája is - filmben az akciót a Párizsba érkező román királynő nevéhez kötik. Érdekes módon keleti szomszédunknál viszont magyar konzumhölgyek sikeres működésével magyarázzák, hogy a trianoni békeszerződéssel nem elégítettek ki minden román igényt. Mária királyné ugyanis 1919 elején komplett listával érkezett a francia fővárosba, s ezen a Romániához csatolandó városok között szerepelt például Békéscsaba és Mátészalka is.
Ezzel együtt A legbátrabb város igényes és fontos film: az országgyűlés által 2005-ben külön törvényben megörökített balassagyarmati helytállás azt bizonyítja, hogy még akkor sincsen veszve minden, amikor minden összeomlik. Az egyelőre Nógrád megyei mozikban vetített film várhatóan Budapestre is megérkezik majd, s valószínűleg műsorra tűzi a Duna TV is.
