Kedvenc vikingjeink

A héten bemutatott Az utolsó király ugyan már letelepedett északiak között játszódik, de hősei ízig-vérig vikingek, ami jó ürügy volt arra, hogy összeszedjük kedvenc filmjeinket a műfajban.

Vikingek (1958)

Ha hitelességet, történelmi hűséget keresel, kedves olvasó, ne ezt a filmet nézd meg, de ha klasszikus hollywoodi kalandra vágysz, a Vikingek pont jó lesz. A film abban a korban készült, amikor mindegy volt, hogy a történet az ókorban, egy angol kastélyban avagy a francia forradalom alatt játszódik, hiszen a történet mindig ugyanolyan lett. Most éppen 900 körül járunk a vikingek által meghódított Észak-Angliában, hőse pedig Ragnar király robbanékony, erőszakos fia, Einar, illetve Eric, Northumberland meggyilkolt királyának rabszolgasorsra ítélt utóda. Ők ketten halálos ellenfelekké válnak, amikor ugyanazért a nőért küzdenek meg, ám kiderül, hogy valójában féltestvérek. Az apró Tony Curtisről ugyan nehéz elhinni, hogy igazi harcos lenne, Kirk Douglas azonban élvezettel adja a hatalomtól megrészegült trónörököst.

Nyomkereső (1987)

A most bemutatott Az utolsó királyt az a norvég Nils Gaup rendezte, akinek első munkái között volt ez az Oscar-jelölt északi bosszúmese, aminek hőse ugyan egy lapp fiú, a történet azonban a véres viking portyák korába vezet minket. Hősünk, Aigin családját idegen támadók mészárolják le, míg ő vadászni járt, és későn ér haza. Apja, anyja és kishúga halott, őt is  eltalálja egy nyílvessző, de a szomszéd falu legjobb vadászának köszönhetően mégis életben marad. A támadók elől a közösség útnak indul egy biztonságosabb vidékre, de a fiú hátramarad, hogy bosszút álljon szeretteiért. Mai szemmel ugyan kezdetlegesnek tűnhetnek az akciójelenetek, de a jó öreg északi életérzés nagyon is átjön, és az első ránézésre ártalmatlan film kemény is tud lenni.

Erik, a viking (1989)

Északi mitológiával beoltott gyerekfilm, amelyet Terry Jones és John Cleese jelenléte miatt sokan Monty Python-műnek tekintenek, bár nem feltétlenül az. A viking istenek, Odin, Thor és a többiek elszunnyadtak, a gonosz farkas, Fenrir pedig felfalta a Napot. A dermesztő Fekete vezér martalócai élén kegyetlenül kizsigereli a Föld didergős népeit. Erik (Tim Robbins), a viking harcos, aki békés természetével kilóg a sorból, elindul kicsiny csapata élén, hogy Atlantiszról megszerezze a csodakürtöt és ébresztőt fújjon az égieknek. Úticéljához érve azonban döbbenten látja, hogy a kürt egyrészt bazinagy, őrzői pedig békés hippik, akiknek semmihez nincs tehetségük. Kellemesen idétlen mese, de egy picit azért harcolnak is benne.

A 13. harcos (1999)

A vikingek földjét egy misztikus törzs tartja rettegésben, amelynek tagjai elhurcolják és felfalják az embereket. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a szörnyű ellenséget, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll, és ez lesz a száműzött arab herceg, aki utazásai során véletlenül találkozik egy csapat vikinggel, akik aztán fegyvertársai és barátai lesznek. John McTiernan rendező nálunk méltán rendkívül népszerű filmje bemutatásakor hatalmas bukás volt, elsősorban azért, mert a stúdió rengeteg jelenetet újraforgattatott, magát a rendezőt is lecserélték menet közben és behozták a helyére az alapanyagként szolgáló regény szerzőjét, Michael Crichtont, majd több mint másfél év csúszással mutatták be a készterméket. Pedig az eredmény ma is lenyűgöző, a harcjelenetek impozánsak, a harcosok harciasak, Antonio Banderas pedig élete egyik legjobb alakítását hozza.

A Barbár - Legenda a szellemharcosról (2007)

Alapvetően a lista elején szereplő norvég Nyomkereső feldolgozása, de a történetet a német Marcus Nispel a régi idők Észak-Amerikájába tette át, hőse pedig egy korábbi viking portya során ottfelejtett, majd az indiánok között nevelkedett fiú, akit a törzs csak Szellemnek nevez fehér bőre miatt. Ám pont Szellem lesz az, aki évekkel később megmenti a fogadott népét az újra visszatérő, a korábbinál is vérszomjasabb „fajvédő” barbároktól. A Karl Urban főszereplésével készült filmet a stúdió gyakorlatilag szétszedette a rendezővel, hogy enyhébb korhatár besorolást érjenek el – valószínűleg minden igazán izgalmas jelenetet kiszedtek belőle, de így is egy tempós, elég sötét B-kategóriás mozi lett belőle, a kivágott részek pedig belekerültek a Dark Horse Comics által pár évvel később kiadott képregénybe.

Beowulf - A hős és a szörnyeteg (2005)

A Beowulf  legendát rengetegszer filmesítették meg, A 13. harcos is ennek újszerű átirata, Robert Zemeckis rémes animációs filmet készített belőle Angelina Jolie testét is felhasználva, de láttunk sci-fit is űrlények a vikingek ellen címszóval, de a legizgalmasabbnak még így is a nemzetközi színészgárdát felhasználó izlandi produkció lett. A legendabeli Hrothgar királyt Stellan Skarsgard, a hős Beowulfot pedig Gerard Butler alakítja, a helyszínek izlandiak, és a nagy nevek ellenére meglepően visszafogott minden, de pont ettől hitelesebb minden, ráadásul a kisebb szerepekben kizárólag skandináv színészek láthatók. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne ez Butler egyik legkevésbé meggyőző alakítása – ő néha nagyon jó, néha tök jellegtelen -, de az izlandi Ingvar Eggert Sigurdsson pedig nagyszerű Grendel szerepében. Ha szavazni kéne, akkor messze ez a legjobb Beowulf feldolgozás.

A vikingek felemelkedése (2009)

A lista legfurcsább filmjét nehéz lenne bárhová is besorolni. A történet úgy kezdődik, mint a legkeményebb viking mese: egy törzs afféle harcikutyaként tart láncon egy titokzatos, néma és félszemű harcost, akit halálig tartó viadalokhoz használnak. Aztán a félszemű egy este kiszabadítja magát és lemészárolja fogvafartóit, mi pedig nyalogatjuk a szájunk szélét, hogy lesz itt min izgulni, de ekkor nem várt fordulatot vesz a film. Hősünk, akihez egy kisfiú is csatlakozott, egy csapat frissen kikeresztelkedett vikinggel találkozik, akik rábeszélik, hogy induljon velük a keresztesháborúba. Csakhogy az apró bárka, amin útra kelnek, hamarosan végtelennek tűnő ködbe ér, és innentől kezdve minden olyan lesz, mint egy pszichedelikus trip. Nicolas Winding Refn különös és nem mindenki ízlésének való filmet készített, de  kedvenc színésze, a dán Mads Mikkelsen itt is ragyogó.

Így neveld a sárkányodat (2010)

Nem minden vikinges film szól a fosztogatásról és vérontásról. A Cressida Cowell sikerkönyve alapján készült film a melák viking világába röppenti nézőit Berk szigetén, ahol a sárkányokkal való küzdelem a mindennapi élet része, hőse pedig egy kissé suta tini, aki nem rajong a harcért, de remek feltaláló. Elérkezik a beavatás ideje, amikor hősünk bizonyíthatja rátermettségét törzsének és apjának, és ő végre elejthetné első sárkányát, ám ő megszánja a sebesült „jószágot”. Elkezdi nevelni a Fogatlan névre keresztelt állatot, és egy egészen új világ nyílik meg előtte - ám ez nem jelenti azt, hogy minden sárkány barátságos és, hogy a fiú családja helyesli ezt a barátságot. A film sikerének egy már elkészült és egy éppen készülő folytatás köszönhető.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu