A svéd rendező, Lukas Moodysson a történetében most is egyszerű emberek életét mutatja be, filmje korrajz a Szovjetunió romjaiban élőkről, a kilátástalanságról, a naivitásról, a kényszerű és elsietett felnőtté válásról, magányról és reményről. Az Ingmar Bergman által is nagyra tartott svéd rendező így nyilatkozott filmjéről: "Olyan film ez, amely arról szól, hogy milyen az, amikor elvágyódunk onnan, ahol vagyunk, amikor mindent otthagyunk, és amikor minket otthagynak. Olyan dolgokról szól, amelyek tőlünk távol történnek, és olyanokról, amelyek itt esnek meg, a sarkon. A köhögés elleni szirupról szól és a ragasztóról, a kosárlabdáról és Britney Spears-ről. Arról szól, hogy belevéssük a nevünket a padba, hogy mindenki láthassa, hogy a világon vagyunk."
Moodysson, annak ellenére, hogy filmje nem dogmafilm, annak eszközeit alkalmazza, megtartva a dogma egyszerűségét, realitását és a történet fontosságát. A történet látszólag egyszerű, kényszerű helyzetében egy anya magára hagyja lányát, és Lilja-nak egyedül kell megküzdenie az egész világgal és tinédzser önmagával. De nem csak a történetválasztásra, a kamerakezelésre is az egyszerűség jellemző. Mellőzi filmjében a nagytotált illetve a szuperközeliket, szándékosan kívülálló, csak messziről szemléli az eseményeket. Szinte végig egy optikasorral dolgozik, nem a filmes kifejezőeszközökkel akar kiemelni, a forgatókönyv, a történet a lényeg. Nem hagyja elveszni a látvány mellett ez a jól megírt könyvet. Folyamatos visszautalások, ismétlések jellemzik a filmet, minden mindennel összefügg, minden megindokolt, és végül minden a helyére kerül. Keretbe foglalja filmjét, az első jelenet egyben az utolsó is.
Az Lilja 4-ever-ben a rendező újra - ahogy a Fucking Amalban is - felteszi az őt oly régóta foglalkoztató kérdést: vajon van-e remény azok számára, akiknek pokol az élete, és lehet-e még annál is rosszabb, mint amit a földi pokolban kell átélnünk. A film nem ad konkrét választ, hiszen nincs is, de ad alternatívát és reményt. Moodysson szerint "nincs másunk, csak a remény. Szükségünk van rá, hogy élni tudjunk ebben a világban."
