Kiszabadult a doboz a szellemből

A dobozok utoljára Örkény István Tóték című kisregényében, illetve az abból Fábri Zoltán által rendezett Isten hozta, őrnagy úr!-ban kaptak ekkora szerepet, bár az már nagyon rég volt, de azt ottani "dobozolás" groteszksége és az film ronda kis manói által az őket fenyegető külvilág elleni mihaszna védőpáncélként hordott dobozok között igenis sok a rokon vonás.

Sajtból van a bolt

A puccos Sajthida apró trolljai a föld alatt élnek, de esténként a felszínre merészkednek, hogy mindenféle kacatot kukázzanak ki, amikből aztán elmés szerkezeteket építhetnek odalent. Csúnya és nyilván büdös, de teljesen ártalmatlan csodabogarak ők, akik kartondobozban élnek és azt is hordják ruhaként, ám a város lakói vérszomjas fenevadaknak tartják őket, akik éjjelente kisbabákat – és értékes sajtot! - rabolnak el. Mindezt az aljas helyi sintér hitette el velük, aki úgy akarja felverekedni magát a helyi arisztokrácia köreibe, hogy ígéretet tesz: elpusztítja az összes doboztrollt. Csakhogy a trollok között él egy kisfiú is, aki, miután látja, hogyan fogynak körülötte barátai, elindul, hogy végre tegyen valamit, és találkozik egy kislánnyal, akit morbid kíváncsiság hajt a "vad" trollok felé. Ahogy az a szinopszisból és a  portlandi székhelyű animációs stúdió korábbi munkáiból is kiderül, a létrehozott mesevilág inkább bizarr, mint helyes, a mondanivaló pedig gyereknek és felnőttnek is egyaránt fontos lehet. A Laika Studios, amelynek munkáit szokás Tim Burton fantáziavilágához hasonlítani, áll ugyanis a 2012-es ParaNorman, illetve a 2009-es Coraline és a Titkos ajtó mögött, de a Doboztrollok az eddig legnagyobb dobásuk.  

Erkölcs a mesében

A film Alan Snow Here Be Monsters című könyvsorozatából készült, egész pontosan a három összesűrítésével – az első könyv Doboztrollok 1. – Gatyára fel címmel már nálunk is megjelent -, ami nagyvonalú gondolkodás abban a világban, ahol mindenki folytatásban és franchise-ban gondolkodik. Már az eredeti könyv is egy, a viktoriánus Angliára hajazó világban játszódott, a Graham Annable és Anthony Stacchi rendezőpáros és a Laika animátorai pedig csak ráerősítettek erre a hangulatnak. Ennek az "esztétikának" megfelelően Sajthida szinte minden lakója vagy csúnya vagy ellenszenves vagy mindkettő, és ez különösen igaz a gonosz féregirtóra, Archibald Suvaszra és annak fogdmegjeire – utóbbiak szolgáltatják a legtöbb poént és a stáblista utáni kihagyhatatlan zárójelenetet (crazy credits). Ezeknek a polgároknak fontosabb a sajtjuk, mint például egy építendő gyerekkórház, és gond nélkül elhisznek minden rosszindulatú híresztelést, így nem csoda, hogy a doboztrollok között nevelkedett hősünk, a doboza után csak Tojásként emlegetett kisfiú nem igazán akar ember lenni – igaz, troll sem maradhat. Van itt erkölcsi példamese és számos olyan nehéz téma, ami miatt jogos a látszólag szigorú 12-es korhatár, a doboztrollok elleni ’vérvád’ és üldöztetésük áthallása is egyértelmű, de ennek súlya nem írja felül vagy húzza le a sokszor ennek ellenére is könnyed történetet, csak okot ad némi elgondolkodásra.

Trollforgatók

Laika természetesen nem rendelkezik a Pixar és a Disney egyesített agy- és pénzügyi kapacitásával vagy a DreamWorks piaci helyzetével, de ez a látványvilágon aligha látszik. A stúdió a hagyományos, rendkívül munkaigényes "stop motion" technikával dolgozik, vagyis apró makettekkel és mozgatható figurákkal. Sajthida városa vagy a trollok földalatti világa elképesztően gazdag részletekben és eredeti – igaz, ehhez képest a 3D technológia valahogy nem jött teljesen át. A karakterekkel is törődtek, senki nem lett cuki, szerencsére a kotnyeleskedő, morbid kíváncsiságú kislány sem – ilyen figura minden Laika filmben van -, de a történetből hiányzik a nagy filmstúdiók rutinja, leegyszerűsítésre való képessége és lendülete, ami egy közepes sztorit is világsikerre vihet. A Doboztrollok időnként hajlamos elveszni a saját apró részleteiben, kalapokban és ajtókilincsekben és egyebekben, de ez nem jelenti, hogy mindez jelentéktelen vagy középszerű lenne, sőt! Ha nem is szól a legszélesebb rétegeknek, a Doboztrollok a furcsaság eredeti ötletekkel bőven megszórt örömünnepe és a kívülállók dicsérete - nyilván nem véletlen, hogy a film bemutatójával párhuzamos jelentették be, hogy a nemzetközi forgalmazó Focus Features további három egészestés filmet rendelt be. Igaz, az aprólékos munkával, amit a film végén kedves öniróniával ki is figuráznak, eltart egy ideig, mire megjön az új Laika darab.

Kinek ajánljuk?
- Akik unják a Disney-t.
- Akik szeretik a furcsa meséket.
- Akik tudni szeretnék, mi van a föld alatt.

Kinek nem?
- Akiknek nagyon fontos a megfelelő szájhigiénia.
- Akik a cuki rajzfilm karaktereket szeretik.
- Akik előnyben részesítik a számítógépes grafikát a hagyományos technikákkal szemben.

8/10