A Shrek ellenállhatatlan humora megemelte a bizalomszintet az amerikai animációs filmek iránt. Ahol humor van, ott nagy baj nem lehet, és az új, háromdimenziós mesén, a Jégkorszak című animációs filmen időnként jókat lehet mulatni. Jókat lehet érzelegni is, de aztán mindig történik valami, amin az ember szívesen neveti el magát. Négy figura viszi a főszerepet, közülük az egyik megnevezhetetlen teremtmény (alkotóik szerint egy mókus és egy patkány keveréke) úgy idézi elő például a jégkorszakot, hogy egy makkot akar elrejteni jobb időkre. A másik három hős ennek következtében sodródik egymás társaságába a nagy vándorlás közepette. A húszezer évvel ezelőtt játszódó mese arra megy ki, vajon egy mamut, egy lajhár és egy kardfogú tigris meg tud-e menteni egy elveszett kisgyereket. Pláne, ha a tigris nemcsak a kardfogát, hanem az összeset épp erre a kisgyerekre feni.
Egy kisfilmjével (Bunny) már Oscart nyert animációs filmrendező, Chris Wedge bumfordi bájjal ajándékozta meg hőseit, a magyar forgalmazók pedig Geszti Péter hangjával a lajhár gondolkodású, ám aranyszívű lajhárt. A többi legyen meglepetés. Csak még annyit, hogy kimondottan jót tesz a mesének, hogy a kisgyereken kívül ember alig tűnik fel a vásznon. Az állati állatságok jobban bejönnek.
