New York kulturális olvasztótégelyében a szerelemnek van, a szegénységnek nincs helye.
A Párizs, szeretlek producerei előző szkeccsfilmjük mintájára ezúttal New York városképét próbálják megeleveníteni szerelmi történetekkel. A koncepció rémegyszerű, ám hatásos: fognak tíz elismert rendezőt – pl. Fatih Akin, Mira Nair, Brett Ratner, Shekhar Kapur -, valamint temérdek Nagy Almához kötődő sztárt, s forgatnak egy olyan rövidfilmes tablót, amely a párkapcsolatok lehető legtöbb válfaját felvonultatja az életkor és a kötődés érzelmi lángja alapján, s mindeközben még az adott metropolisz vérkeringésébe is betekintést engednek. A tervet azonban csak félig-meddig tudták megvalósítani az alkotók: a románcok varázslatosra sikeredtek, a város szimbólumai következetesen felvillannak a Central Parktól a sárga taxikig, a karakterek alapján azonban New Yorkot csak az értelmiség lakja.
A New York, I love you mégis több szempontból szívmelengető mozgóképes próbálkozás. Miközben a romantikus történetek – hol mindkét lábbal a földön, hol végtagokkal a föld felett – valóban bemutatják a párkapcsolatok legszélsőségesebb típusait, olyan new yorki ikonok is felbukkannak, mint a bronxi James Caan (A keresztapa), a Queensből származó Drea de Matteo (Maffiózók), vagy a 95évesen még mindig lehengerlő, brooklyni Eli Wallach (A hét mesterlövész, A jó, a rossz és a csúf). Láthatunk ravasz csavarra épülő rövidfilmet a szüzesség elvesztéséről vagy egy luxusprostituált flörtjéről, bájos mesét egy vakrandiról vagy a múzsa csókjáról, reménykeltő ábrándot az időskor zsörtölődő összetartozásáról, de éppen úgy szexközpontú kalandot is. A legkomolyabb meglepetést mégis Natalie Portman okozza, aki nemcsak színészként tűnik fel az összeállításban, hanem rendezőként is: olyan rövidfilmet hozott össze az elvált szülők bonyolult, ámde gyerekközpontú viszonyáról, amelyben egyetlen felesleges képkocka sincs.
A szerelmi légyottok ráadásul olyannyira elbűvölhetik az arra még kevésbé fogékony nézőket is, hogy azon kapják magukat, széles mosollyal, szorosan összebújva lépnek ki párjuk oldalán a mozikból. De ne felejtsük el, hogy hiába jelenik meg a kulturális olvasztótégely világa indiai, zsidó, olasz-amerikai, sőt mali és haiti figurákkal, ha a New York, I Love You csak horizontális képet mutat a társadalomról. Az értelmiség még nem minden, lehetne mesélni az epizodistaként felbukkanó rakodómunkásokról is, vagy éppen arról a férfiról, aki fémdetektorral kajtat kacatok után a homokos tengerparton. Sajnos ez elmarad, viszont ha elhisszük, hogy hirtelen felindulásból bármelyik pár tud repjegyet venni Rómába, a romantika és a kulturális kaland is garantált.
