Lear király

Jób Dániel, ha adventkor - amikor a legjobb a kassza - javasolta volna a Vígszínházban a Lear királyt, mivel Hegedűs Gyula megbukott Learként a Magyarban, s ezt korrigálni szeretné, tehát, ha Jób közli: színre vinné Shakespeare tragédiáját a Lipót körúton - menten kihívják a színházi orvost, elszállítandó őt a Fasor szanatóriumba. Sem nagy korszakaiban, sem ma nem rendelkezik a társulat a Shakespeare-játszás képességével. Szűkíthetnénk a Nagy Angol tragédiáira nemtudásukat. Az előzmények ismeretében azonban szorítkozzunk a tényre: a Víg nem képes Shakespeare-t játszani. (Kicsiny vigasz, hogy ellenképességével nincsen egyedül). A színház persze megpróbálhatja arcához igazítani az Erzsébet kori gallért. Megmutathatja, mint vélekedik a Szent István körúti modern társulat a hatalma csúcsán elbizakodottá lett uralkodó országfel-osztásáról. A Víg mégsem házi erőből állította ki előadását. Vendégrendezőkkel többször pórul járt. A színházi tudás ugyanis nem csereszabatos. Máshonnan jött rendező elérhet magas művészi minőséget. Tarthat esztétikai edzést kifáradt színészeknek, szabályt erősítő kivételként. Egy-egy társulat együttessé válása felhalmoz fogalmazási válaszokat környezetére. A környezetet hívhatjuk világnak vagy társadalomnak. Az együttes közös írásmódja nemcsak országhatáron túlra nem szállítmányozható, de még a városhatáron túlra sem. A vendégjátékok is csupán tájékoztató jellegű előadások. A színház markáns programja, stílusa, együttese közönségétől is függ. Nemcsak a nézőkre hat a játék. A nézők ízlése, műveltsége, érzékenysége alakító része valamely színháznak.
A Víg meghívta a kolozsvári magyar színház vezető rendezőjét, Tompa Gábort, színre állítani a karácsonyfák alá szánt mesejátékukat. Mielőtt elkezdődne a karácsonyi mese: a rivalda peremén kitaposott cipők halma. Máriássy Félix Budapesti tavaszának ismert képsora: a Duna-parti lépcsőkön gazdátlan cipők képe. Ott volt jelentése a cipőknek. A hátsó függönyre filmet vetít Tompa - még mindig az előadás előtt -, három kislány gránátalmát eszik. Összetrenc-lizik vörös levével a fehér abroszt. A színháttérben - arcukon Varga-Járó Ilona maszkjával - Iosif Herteai zeneszerző dzsessztriója (vonós-fúvós-ütős) szolgáltatja a Shakespeare-alá valót. Dobre Kóthay Judit jelmezei viselettörténeti tanfolyamot ölelnek át antik ruháktól military lookig. Jelenetenként és játszó személyenként más és más korban hordott ruhákat vonultat fel a szereplőkön. Szószátyáran azt közlik: a Lear király örök dráma, mindig és mindenhol érvényes. Kivévén a Víget. Azt látjuk: sehol és sosem játszódik a történet. A szöveg - ha sikerül megérteni - kétféle: Vörösmarty Mihályé és Visky Andrásé. Napjaink barbár színházi szokása makarónifordításokat adni. A rendezők válogatnak a költői sorok között: melyiket akarják megtartani, melyiket becserélni modernebb szavakra.

Tordy néhány éve kisegítette az Új Színházat: Garas visszalépése után beugrott Lear jelmezébe. Most újra nekirugaszkodott megoldani a címszerepet. Ismertek Tordy technikailag gerjesztett indulatrohamai más szerepeiből. A viharjelenetet halkan, befelé, magának mondja, semmint kifelé, a nézőtérnek. Igaz: mikroport erősíti hangját. Szépen megoldott az őrülési jelenet. Tordy elhagyja a romantikus sallangokat. Mintha derű öntené el. Nyugalmat talál a megérthetetlennek érzett világ felfoghatatlansága elől. Játékos kedvességgel menekül az iszonytatónak érzett igazságtalanságoktól. Cordélia tetemét levágott bárányként nyakába kanyarítja. Leteszi egy modernista áldozati oltárra néhány koponya közé. A tepsit kihúzzák a hátsó színpadra, csak a színházi fényszóró világítja meg a kiürült világot.

Az előadás legérzékenyebb szereplője Szarvas (Edgar). Szegény Tamásként ágyékkötővel, középkorúságához illőn megtestesedetten, mégis karon ülő kisdedként totyorog. Nem tetteti magát. Nem kedveskedően mórikál. Szarvasból árad a tiszta ártatlanság. A hátsó szándék nélküli jóság. Az odaadó bizalom a másik ember (és színházi partner) iránt. Szarvas egyenesen és cserébe bizalmát felkínálóan tud ránézni partnereire. Lukács Sándorral (Gloster) való doveri párjelenete az egész színházi este egyetlen szép, drámai erővel és érte-lemmel átitatott jelenete. Kamarás (Edmund) dinamikusan adja elő nagy technikai tudású magánszámait. Hegedűs D. Géza villanyszerelőnek öltöztetett, tisztességes Kentje tisztes színészi munka. Öröm viszontlátni a néhány évre színházakból emigrált Kaszás Gergőt (Francia király). Oberfrank (Burgundi fejedelem) roppant tollas kalap alól tisztán előadja Cordélia kikosarazását. Börcsök (Regan) és Igó (Goneril) jelmeztervezői-rendezői szeszélyből hol kinőtt, toronnyá fésült hajjal, hol kurtára vágott, fiús frizurával fegyelmezetten tűrik szerződésük szerinti kötelezettségeiket. Kőmíves az Orvos szerepében olyan, mint Gladstone miniszterelnök a sztaniolba csomagolt szaloncukor-Szent Johanna mellett. Eszenyi a számára összevont Cordélia-Bolond kettős szerepét önálló estnek fogja föl Ping szving estje előbemutatójaként. Partnerére rá sem nézve, kis epizódokat állít elő az erős húzások után megmaradt szövegéből.

Az előadást hallgatva úgy tetszik: a hideg időjárás megviselte a fő- és mellékszereplők hangszálait. Sok forró teát igyanak, ne menjenek ki a hidegbe. Mindenkinek jobbulást kíván: