Jelen állás szerint ma a világ legismertebb cirmosának trónján egy narancsos macska csücsül. Pontosabban omlatagon heverve lefolyik róla. Garfield népszerűbb rajzolt társainál, mint a Csőrike-vadász Szilveszter cica vagy a Jerry egér-kergető Tom. Most 3D-s filmet is kapott. De nem biztos, hogy jól járt vele.
Képregény-cica
Ki gondolná, hogy a háromkockás képregény-életű tohonya macska, Garfield tulajdonképpen igazi veteránnak számít a (rajzolt) háziállat-kedvenc között a maga 32 évével? Jim Davis ugyanis 1978-ban teremtette meg a "lustaság papírra festett mintapéldányát". Ma már világszerte megszámlálhatatlanul sok újságban és önálló kiadványban bukkannak fel a Garfield-egypercesek, és egyes becslések szerint háromszáz millióan olvassák nap, mint nap. A "legenda" szerint a lusta macskát Davis a nagyapjáról (James A. Garfield Davis) keresztelte el, aki mind a viselkedésében, mind a testi felépítésében egyezett Garfielddal. A narancsos cirmost egyaránt kedvelik a gyerekek és a felnőttek, a zömében egyszerű, csattanós történetekben (pár képregény-kockán nincs is mit túlbonyolítani) olyan alap-emberi örömök kapnak fő hangsúlyt, mint a semmittevés, az evés és az alvás nyújtotta boldogság.
Térbe hízó állat
Davis a képregényecskéi óriási sikere után 1982-től saját alapítású cégével egy tucat Garfield-rajzfilmet készített - és a lusta macska kalandjai tévésorozat-formát is öltöttek -, most pedig háromdimenziós formát kapott az enyhén túlsúlyos szőrös kedvenc. Nem először: 2007-ben már két ilyen film is forgott, és a macska show-ja szintén "teresedett".
Macska a tévúton
Talán okulva az élőszereplős, félresikeredett Garfield-mozik kudarcától, a Garfield és a Zűr Kommandó 3D-t Davis maga írta. A rendezője pedig a korábbi rajzos macskakedvenc-filmek (Garfield és a valós világ, Garfield és a mókás fesztivál) direktora, Mark A. Z. Dippé volt. A végeredmény ugyan az originális megjelenést hozza, vagyis egyszerű vonalakat használ, azonban sajnos kevéssé van jelen az eredeti történetek szarkasztikus humora. A lényeg. Az alkotók ugyanis megpróbálták úgy filmesíteni a szőrös négylábú és társai - Jon, a gazda, Ubul, a kutya, Nermal törpemacska és Heléna cica - kalandjait úgy, hogy annak a lényegét, a hétköznapiságban, az egyszerűségben megbújó vicces izgalmakat (és tanulságokat) galaktikus méretűre növelték.
Párhuzamos cirmosok
Merthogy a filmben a Leszboszi nevű gonosz hölgyemény a galaxis leigázásra vetemedik, eltulajdonítja a "valós" Garfield-i világ párhuzamos megfelelőjében, a Jon herceg bolygóján kifejlesztett molekulakeverő-fegyvert, és dimenziós ugrással itt terem, hogy mindenkit az igájába hajtson. Egyedül a Garfield-fejű, de kidolgozottizom-testű Garzooka szupermacska és szuperképességű csapata állíthatja meg, ám miután azok a kavaró-lőfegyver áldozatául esnek, ehhez szüksége lesz Garfield és barátai segítségére.
Herélt kandúr
Látható, hogy a Garfield és a Zűr Kommandó 3D-t kezdetben nem mozikba szánták, ahhoz még térfilmesített változatban is keveset nyújtanak a képek. Ám nem ez a fő baj - akár még értékként is kezelhetjük, hogy a film igyekezte megőrizni az eredeti megjelenési formáját -, hanem a nyögvenyelős sztori és az úgy szeretett maró humor hiánya. A sci-fi-máz vélhetően a fiatalabb korosztályt célozta, az idősebbek nem igazán tudnak mit kezdeni vele. Az pedig a magyar fordító súlyos tévedése, ha egy kicsiket célzó rajzolt film gonosz hősnőjét Leszboszinak nevezi el (eredetileg: Vetvix). Mert nem értik a szójátékot, de nem is a dolguk, hogy az ő korukban megértsék ezt. S hogy a felnőttekhez is szóljunk: ez az animált film kiherélte Garfieldet, nincs jelen a képregényes macskatörténetek sava-borsa - és még lasagnát sem eszik.
Kinek ajánljuk?
- Akiknek mindegy, csak Garfield legyen.
- Akik kellőképpen járatosak a lusta macska univerzumában.
- Disney-gyűlölőknek.
Kinek nem?
- A háromkockás Garfiled-képregények szerelmeseinek.
- Tízentúliaknak.
- Jim Davisnek.
5/10
