Egy hosszabb szünetet leszámítva már évtizedek óta képviselik hazánkat jobbnál jobb alkotások a legjobb idegen nyelvű filmes kategóriában az Oscar-versenyben, de rengeteg díjat és jelölést hoztak el a külföldi produkciókban dolgozó vagy már Hollywoodban élő honfitársaink is.
Eleddig 51 alkalommal nevezett Magyarország az Oscar-versenyre filmet, amiből 9 tényleges jelölés és eddig egy díj jött össze – így jelenleg a 15. helyen állunk, de ez persze hamarosan változhat. A tabellán egyébként fölényesen vezet Olaszország a maga 14 hazavitt szobrával és 31 jelölésével. A legelső magyar film 1969-ben került jelölésre legjobb idegen nyelvű alkotásként, ez volt A Pál utcai fiúk. Az Amerikában is népszerű Molnár Ferenc regényéből készült, Fábri Zoltán rendezte film ironikus módon magyar-amerikai koprodukcióban készült, elsősorban amerikai színészekkel, akiket aztán szinkronizáltak, tehát egyfajta határeset volt - a díjat végül Szergej Bondarcsuk epikus Háború és békéje vitte el. Ezután jött 1972-ben Makk Károly és a Macskajáték, Örkény István tragikomédiájának feldolgozása egy nyugdíjas zenetanárnő a kiöregedett operaénekes iránt érzett titkos szerelméről, ami elől Federico Fellini csodás Amarcordja hozta el a szobrocskát. Fábri Zoltán második jelölése, az 1978-as Magyarok a Harmadik Birodalomban dolgozó nincstelen magyar vendégmunkásokról szólt, de az izgalmas téma ellenére az 51-dik Oscart Bertrand Blier vitte haza Elő a zsebkendőkkel című filmjéért.
Ezután következett Szabó István regnálása, akinek zsinórban 4 egymást követő filmjét jelölték, és egyikük Oscar-díjat is kapott. Az 1979-es Bizalom a II. világháború utolsó hónapjaiban az ellenállás világába vezet minket, ahol senki sem bízhat a másikban, a főszerepet pedig a rendező két kedvenc magyar színésze, Bánsági Ildikó és Andorai Péter alakította, de a díjat Vlagyimir Mensov és a Moszkva nem hisz a könnyeknek vitte haza. Az 1981-as Mephisto esetében azonban Szabó István nyert a lelkét az ördögnek eladó, a nácikkal cimboráló színész javarészt német nyelven leforgatott történetével, amelynek az a Klaus Maria Brandauer volt a főszereplője, akivel Szabó következő két filmjét is készítette. A Mephistón kívül Rófusz Ferenc rövidfilmje, az 1981-es A légy az egyetlen magyar gyártású film, amely Oscart-díjat kapott. 1983-ban a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna által készített Jób lázadása volt a jelöltünk, egy idős vidéki zsidó házaspár története, akik örökbe fogadnak egy katolikus neveltetésű kisfiút, ám a történelem közbeszól, az Oscart pedig Ingmar Bergman kapta a Fanny és Alexanderért. És újra Szabó István jött az 1985-ös Redl ezredessel, a jellem- és érzelem nélküli ember drámájával – ami helyett az argentin Luis Puenzo A hivatalos változata nyert -, és 1988-ban a Hanussennel, az első világháborúban kapott fejsebe révén látnoki képességhez jutó szakaszvezető történetével, aki elsőként jósolta meg Hitler hatalomra jutását. Szabó azonban maradt az egy szobornál, és a díjat a dán Bille August Hódító Pelléje kapta. Most pedig izgulhatunk a Saul fia sikeréért.
Az Oscar-díjakról döntő, 5765 fős Filmakadémiának egyébként két magyar tagja van, Szabó István és Koltai Lajos operatőr-rendező. A „rekorder” Rózsa Miklós zeneszerző, aki összesen 17 alkalommal jutott el a díj közelébe, és háromszor (Ben Hur, Kettős élet, Elbűvölve) győzött is. Életműdíjat két magyar kapott az Oscar-gálákon: az animációs filmrendező George Pal 1944-ben és a producer Adolph Zukor 1949-ben. A nemrég elhunyt Zsigmond Vilmos operatőrt négyszer jelölték (Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó, Fekete Dália), ebből egyszer nyert, 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokért.
Mint tudjuk, Hollywoodban „mindenki magyar”, és persze számos olyan filmsztár kapott Oscar-díjat, aki magyar gyökerekkel rendelkezik, mint Paul Newman, Goldie Hawn, Adrien Brody vagy Rachel Weisz. Magyar születésű színész egyetlen alkalommal nyert el főszereplői Oscart, Paul Lukas (született Lukács Pál) 1944-ben az Őrség a Rajnán című filmért. Természetesen magyar a filmtörténet legnagyobb klasszikusa, a Casablanca készítője, Kertész Mihály, de magyar volt a díjazott rendezők közül Vincent Korda (A bagdadi tolvaj, 1940), Vértes Marcell (Moulin Rouge, 1952), George Zukor (My Fair Lady, 1964), illetve a forgatókönyvírók közül Herczeg Géza (Émile Zola élete, 1937), Hans Székely (Arise, My Love, 1940) és Emeric Pressburger (49. szélességi fok, 1942). Nem rossz kis lista ez!
