A vidék szépsége és röfögésében is diszkrét - és egyre inkább kivesző bája - mutatkozik meg Gary Winick rendező (Hirtelen 30, Mostohám a zsánerem, Édes kis semmiség) emberi és beszélő élőállati (tehát: nem animációs) meséjében, a nagy sikerű (Oscarra is jelölt) Babe és Pata-csata című filmekhez hasonlatosan. Ez a környezet - még - tiszta, erkölcseiben érintetlen, tehát teljességgel lehetséges olyasmikről szólni, mint az egyszerű és őszinte kapcsolatok (a barátság), a hűség és a jó jutalma a gonosz ellenében.
J. K. Rowling és az ő Harry Pottere sok minden más mellett alkalmas arra, hogy a korábbi sikeres gyermek- és ifjúsági olvasmányokat előkapják a kiadók, és a stúdiók előálljanak a megfilmesítésükkel (lásd: Narnia krónikái). Csak nyernek mindezzel a kicsik és a nagyok, mert ezek a művek jól megírt, igényes alkotások. (S kit tudja? Megeshet, hogy egyszer mozifilm készül a Kincskereső kisködmönből.) A film alapjául szolgáló, nálunk - ma már - keveset mondó E. B. White-mesét világszerte több mint húsz nyelvre fordították le, és az eladott példányszámok alapján többen ismerik, mint a "villámos homlokú" varázslótanonc történetét. Hogy nem akármilyen irodalmi alapanyagról van szó, arra bizonyíték a filmbeli eredeti "állati" sztár-hangkölcsönzők névsora, amikor is Julia Roberts, Oprah Winfrey, Steve Buscemi, Kathy Bates és John Cleese mellett Robert Redfordnak sem derogált az álla alá mormogni. A (főleg) gyerekeknek szóló filmeket illik komolyan venni, nagy kár, hogy ma Magyarországon manapság szinte nem létezőként kezelik a korhatár-karikákon aluli közönséget.
Az ember- és állatfigurákkal kombinált családi moziban egy Wilburre keresztelt, kissé önfejű kismalacban a "jó szándékú" akollakók, patások és szárnyasok tudatosítják, hogy ne nagyon élvezze az ól-meleget és a moslékhabzsolást, mert köszörüli már kését a böllér, és földi pályafutása pár nap múlva véget ér. A konyhaasztalon. Egyedüli barátjaként egy pók, Charlotte áll ki mellette. Tudván, hogy itt csak a csoda segíthet - meg egy kislány: Fern (Dakota Fanning) -, szavakat sző tehát a gazdának, hogy eltántorítsa a szándékától. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, a boldog végig számos megpróbáltatás lesz hőseink része.
S mint Aiszóposz és Lafontaine óta tudjuk, a fabula puszta apropó, hogy az emberről szóljunk.
