Igencsak megnőtt a francia filmek népszerűsége Magyarországon. A magyar filmszínházakba manapság évente átlag húsz francia alkotás kerül. Az áprilisban megrendezett francia filmhét nyolc filmje közül a magyar forgalmazók eddig egy kivételével (Köszi a csokit) közel két hónap alatt mindet bemutatták. Láthatjuk már a mozikban A sziget foglya, az Ízlés dolga, a Bíbor folyók, a Rózsatövis, a Farkasok szövetsége, a Harry csak jót akar című játékfilmeket, illetve a Kirikou és a boszorkány című rajzfilmet. A változatos kínálatból ez alkalommal egy - a franciáknál ritkán termő műfajt - tini-horrort kapunk, Mélyen az erdőben címmel. Megemlítendő, hogy épp tíz éve láthattuk először egyik szereplőjét, a manófejű Denis Lavant-ot a Pont-Neuf szerelmeseinek lánglelkű főhőseként. Jelen horrorban a vadőr (Stéphane) szerepét alakítja, a főúr dacos segédjét, aki szabadidejét apró állatok és fiatal lányok gyilkolásával tölti. De e játszmában ő csak mellékszereplő.
A film története szerint, egy hatalmas erdő közepén fekvő, gótikus kastély ura meghív egy diák színjátszó-csoportot, hogy unokájának születésnapján adják elő a Piroska és a farkast. Öt színész érkezik: Matthieu és kedvese, az akaratos Sophie, két lány, Mathilde és a néma Jeanne, akik szerelmesek egymásba és Wilfried, aki azon mesterkedik, hogyan csábítsa el Jeanne-t. A fiatalok számára könnyű pénzkeresetnek ígérkezik a milliomos meghívása, bár igaz, kissé furcsállják az aberrált, tolókocsis Fersen báró, a meredten maga elé bámuló néma unoka és a pervertált képű vadőr társaságát. Mindennek ellemére azért előadásuk után, mikor a házigazdák már pihenni tértek, házibulit csapnak. Ám az éjszaka rémisztőre sikeredik, s azon kapják magukat, hogy egyre kevesebben vannak, s az eltűntek ha előkerülnek egyáltalán, akkor azt nagyon véresen, vagy kilyukasztva, savval marva, esetleg cafatokban, de általában halottan teszik. Kiderül, hogy többek között egy farkas jelmezbe öltözött vérengző fantommal van dolguk, s a vele való kergetőzést úgy tűnik csak Mathilde és Matthieu éli túl...
A Mélyen az erdőben alkotóival egyet kell értsünk abban, hogy a Piroska és a farkas című gyerekmese méltó ihletője lehet egy horror filmnek. A film egy torz variánsát hozza létre a mesének, melyben a vadász nem menti meg a gyermeket, hanem szövetkezve a farkassal vígan gyilkolja az arra járókat. Felvonultatja a mese kelléktárát s kifordított végletekig viszi egy felborult családképet mutatva. Az apát a mesében nem említik, de alakja (jelképes értelemben) rettegett farkasként és egyben megmentő vadászként jelenik meg. A filmben az apa figura (a báró) megöli az anyát (a feleségét), s később a perverz vágyaktól fűtött vadásszal (Stephan) szövetkezve a vadásztól teherbe ejtett lányát is. Aztán a halott lány hasából kivágják a kisfiút, s önmagukhoz hasonlatosra nevelik. A film végén a hosszas fogócskázás után a gyilkos röviden felvázolja minden tettének számára jól átlátható okát. Életét a zsarnok anyától/nőtől való megszabadulás vágya vezérelte, akitől végül még a szülés jogát is megvonta. Miért pont Matthieu-t és Mathilde-t hagyja a gyilkos utoljára, miért pont előttük leplezi le magát? Mindketten hűek maradnak ahhoz, akit szeretnek. A fiú hű volt ugyan szerelméhez, de az uralkodni akart felette, ezért meg kellett szabadítani tőle. Végül a leszbikus Mathilde tudja legyőzni az őrült apát, mert nem fél tőle, mert független annak fenyegető szexuális erejétől, s kineveti azt. Ő az, aki annak idején megtanulta a mesét, ne bízz a gonoszban, bármilyen kedvesen is közelít. Így a Mélyen az erdőben kibelezve, s kitömve a Piroska és a farkas meséjét, beépíti a történetbe a - korábbi mesével ellentétben - cseppet sem biztonságos, felborult egyensúlyú családi képet, s a függetlenséget, az elvesztett egyensúlyt a másik nem semmissé tételében kereső homoszexualitást. E film a mese egy lehetséges, XXI. századi felnőtt olvasatát tárja elénk. Szerencsére azért akadnak más olvasatok is, például a gyerekeké.
