Ejtsd a szukát! A stílusában sokat mondó tilalom az illegális brókertanya egyik alapszabálya. A farkastörvények közt tán a legártatlanabb. Mindössze annyit tesz, hogy ha nő veszi fel a vonal túlsó végén a telefont, ejteni kell. Üzletre, ismeretlen cégek addig ismeretlen részvényeire, az ebből várható ígéretesen nagy nyereségre csak férfiak, a családi betétállomány felelős tulajdonosai beszélhetők rá. Ők azonban bármi áron, akár a lelki megdolgozás változatos formáival, akár a kecsegte-tő anyagi haszonnal, akár az elszalasztott lehetőség kínjának ecsetelésével. Mindegy, mire, csak mondjon igent a telefonon puhított ügyfél. Az hozza az illegális brókertanyán napi 18 órán át a telefonon lógó fiúknak a dollármilliókat. Normál esetben egy év alatt, de megesik, hogy akár egyetlen éjszakán.
Egy New Yorkban működő, törvénymelléki brókertanya elképesztő világába vezet el Brókerarcok című első filmjével a forgatókönyvet is jegyző fiatal rendező, Ben Younger. Maga is beleszagolt ezeknek az ügyfelek kizsebeléséből alig huszonévesen dollármilliomossá lett tanulatlan, minden képzettség nélkül töméntelen pénzt besöprő, kőbunkó fiúknak az életébe, s hozzá még a "szakma" egy sor veteránját is kikérdezte a részletes ügymenetről. A valóság hitele teszi elképesztően érdekessé filmjében ezt a Wall Streettől csak pár kilométernyire, de az ott működő magasan kvalifikált, Harvard-diplomás profik világától fényévnyire eső törvényen kívüli világot.
Ha azt mondom, hogy még nekünk is tud elképesztő újdonságokat mondani Younger filmje az üzleti tisztességtelenségről (ami az utóbbi tíz évünket tekintve nem kis dolog), akkor körülbelül leírtam, mitől különösen érdekes ez az emellett épkézláb történetbe ágyazott film. Amitől pedig szinte félelmetes, az a mi szép új világunk szellemiségének a megjelenítése, amelyben az egyetlen istenség a pénz: a tanulatlanul, zöldfülűen, ám fenntartás nélkül mindenen áttaposva megszerzett még több pénz. Ha tizenéves lenne a fiam, megmutatnám neki a Brókerarcokat, időben vésse észbe, milyen világba nő bele. Csak nálunk még nem csináltak erről ilyen őszinte, hiteles filmet.
