A Fővárosi Állat- és Növénykert 862 állatfaj 8423 egyedéről, illetve további 141 tenyészetről gondoskodik. Ez derül ki abból az összesítésből, amely az állatgyűjtemény legfontosabb adatait tartalmazza a 2015-ös és a 2016-os esztendő fordulóján. Összesítették az elmúlt év látogatottsági adatait: eszerint 2015-ben 1.092.284 fő kereste fel a városligeti intézményt.
„Népszámlálás” volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben! Pontosabban szólva elkészült az az összesítés, amelyből kiderül, hogy a 2015-ös és a 2016-os esztendő fordulóján hány állatfaj hány egyedéről gondoskodnak az Állatkert munkatársai.
Az emlősállatokat 126 faj 1031 egyede, a madarakat 138 faj 1326 egyede, a hüllőket 106 állatfaj 668 egyede, a kétéltűeket 25 állatfaj 331 egyede, a különféle halakat pedig 218 faj 4269 egyede képviseli a városligeti intézményben. Foglalkoznak emellett gerinctelen állatokkal is, melyeknek 243 fajuk található meg az Állatkertben. Közülük 102 faj 648 egyede esetében alkalmaznak egyedi nyilvántartást, további 141 gerinctelen fajnál azonban, mivel ezek főként nagy tömegben szaporodó rovarok, nincs gyakorlati értelme egyedekben gondolkodni, így ezeket tenyészetként tartják nyilván.
A városligeti helyszínen kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert üzemelteti a Margitszigeten működő kis állatkertet is. Ezen a helyen 25 faj 150 egyede kerül bemutatásra, ám közülük 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható. Így az Állatkert élő gyűjteménye mindösszesen 862 állatfaj 8423 egyedéből és 141 tenyészetből áll. Ez a fajszám európai, illetve nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak mondható.
Az állatgyűjtemény jellegzetessége, hogy amíg sok más állatkertben szinte csak az emlősökre, madarakra, és esetleg még a hüllőkre koncentrálnak, addig a Fővárosi Állat- és Növénykertben egyéb állatcsoportok bemutatásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ez a jellegzetesség az intézmény egykori igazgatója, Lendl Adolf 1909-ben megfogalmazott gyűjteményi elképzeléseire vezethető vissza, amelynek lényege, hogy a kertnek az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét kell bemutatnia. Figyelembe véve, hogy a biológiai sokféleség koncepciója, illetve maga a kifejezés is csak az 1970-es években terjedt el a szakemberek körében, Lendl Adolf korát messze megelőzve fogalmazta meg célként ennek a sokféleségnek a megjelenítését.
A bemutatott 862 állatfaj közül némelyiket már az Állatkert 1866-os megnyitásakor láthatta a közönség: ilyen például a szerecsenmaki és az emu is. Igaz, e fajok tartása a kert történetének más korszakaiban átmenetileg szünetelt. A legrégebb óta folyamatosan bemutatásra kerülő állatfaj a nílusi víziló. Jónás, a kert első vízilova 1893-ban érkezett, s azóta mindig volt legalább egy víziló Budapesten. A vízilótartás 123 éves hagyománya világszerte is egyedülálló, hiszen nincs még egy olyan állatkert, ahol ilyen régóta tartanák megszakítás nélkül ezt az állatfajt. Csaknem ennyi ideje, több mint száz éve foglalkoznak megszakítás nélkül ázsiai elefántok tartásával is.
Fotók: Bagosi Zoltán
