Eltemetett titkok, a számok hatalma, hideglelős misztikum és mindenekelőtt egy rejtélyes könyv. Joel Schumacher új filmjéből kiderül, hogy nem kell ahhoz egy matekérettségi, hogy megőrüljünk egy számtól.
Walter Sparrow (Jim Carrey) sintér élete születésnapján, február 3-án nyomasztó fordulatot vesz. Egy makacs eb miatt lekési találkozóját feleségével, Agathával (Virginia Madsen), aki közben egy antikváriumban bogarászgatva üti el az időt. Itt bukkan rá egy vészjóslóan vérvörös, titokzatos könyvre, amit megvesz Walternek.
A gyanús nevű alkotó, Topsy Kretts (a fordításban Net Udmeg) könyve, A 23-as szám bekebelezi Sparrow-t: egyre több hasonlóságot fedez fel saját élete és a könyvbeli nyomozó életútja között.
Walter könyvének világa a 23-as szám köré épül: a 23 adja meg mindennek az értelmét, ez az, ami láthatatlan szálakkal köt össze látszólag lényegtelen eseményeket, s minden apró mozzanat ebben a numerikus puzzle-ban egy apró szeletke. Walter számára kezd összemosódni a valóság és a fikció - már ha különbözik a kettő -, elveszíti önmagát, s keresni kezdi a könyv íróját. Az idő pedig sürget, mivel a regény nyomozójának kezéhez már hűtlen barátnője vére tapad, s ha a könyv és a valóság egymással paralel, akkor Walter családja veszélyben van?
Schumacher filmje parádés tobzódás a paranoiában és a megszállottságban. Nem számít, hogy van benne egy egykor gumiarcáról elhíresült Jim Carrey, aki nem először bizonyítja, hogy tud játszani is; s nem lényeges az sem, hogy a film kétharmadánál azért már több-kevesebb valószínűséggel kisakkozható a végeredmény.
A mozi igazi főhőse a filmnoir-hangulatba ágyazott 23-as szám. Azzal, hogy Schumacher teret engedett a számot övező rejtélynek, a sokszor véletlennek tetsző, mégis nyugtalanító mintázatba rendeződő összefüggéseknek, nos, mindezzel bizony nem mindenki jár jól. Aki bonyolult fordulatokat vár, a cselekményben az átlag krimi fölé magasodó végső megoldást, annak valószínűleg izgalmasabb lesz a matektankönyv is. Ám aki hagyja sodorni magát a paranoia káprázatos képi megjelenítésével, aki fogékony a számmisztikára és a skizofrén feszültségkeltésre, azt beszippantja a 23-as szám világa.
Mert hogy is van?
23 alapbetűből áll a latin ábécé.
23 alapszabálya van Euklidész geometriájának.
A 23 az első olyan kétjegyű prímszám, melynek mindkét számjegye szintén prímszám.
23-23 kromoszómát tartalmaz DNS-ünk mindkét szülőnktől.
23 másodperc alatt járja be a testet a vér.
A 2-t osztva 3-mal 0,666-ot, a Sátán számát kapjuk.
23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23 23
Mindenütt ott van. Majd meglátod.
