Minden elbeszélés legkritikusabb pontja a bizalom.
Ahogy Borges Az elbeszélőművészet és a mágia című esszéjében rámutat: "Az okoz itt gondot, hogy nehéz valószerűvé tenni a kentaurt." Vagyis a titok abban rejlik, hogyan képes a mesélő meggyőzni arról, hogy amit mond, nem mese - legalábbis ő maga hisz benne. Különösen igaz ez a Borges példájához hasonló történeteknél: kentauroknál, sellőknél, vámpíroknál vagy olyan témák esetében, amelyek létezéséről nincs közmegegyezés.
A mindig mértéktartó, 81 éves Clint Eastwood legújabb, idehaza érthetetlen módon csupán DVD-n kiadott filmjében ilyen tabuhoz nyúlt: a halál közeli élményekhez. S mivel a veterán rendező - Woody Allenhez hasonlóan - évente áll elő remek filmekkel, életműve bizalmat ébreszt: nemhogy bármilyen használt autót megvennénk tőle, de legmerészebb ötleteit is magától értetődően fogadja el a néző.
Márpedig az Azután esetében "nehéz valószerűvé tenni a kentaurt". A három szálon futó cselekmény egyik főszereplője, a San Franciscó-i George gyermekkorától látomásokkal küzd. Amolyan médiumként kapcsolatba tud lépni mások elhunyt rokonaival. Bár többé nem akarja készpénzre váltani tudását, nem tud szabadulni a "szellemvilágtól". Georgehoz hasonlóan a francia tévésztár, Marie LeLay pályafutása is kisiklik: miután a távol-keleti cunami során eszméletét veszti, s halál közeli élményt él át, nem képes visszatérni a hírek világába. Környezete által gyanúsnak tartott élményeit könyvben akarja kiadni. A film harmadik története két londoni ikeré: miközben egyikük drogfüggő édesanyjukon próbálna segíteni, autóbalesetet szenved, s meghal. A magára maradt Marcus mindenáron el akar búcsúzni testvérétől.
Eastwood varázsa a nyugalmában rejlik: úgy rendez, mintha csak horgászni menne egy fárasztó nap után. Alkonyi hangulata, mentalitása pedig átragad a nézőre. Nem ez a legjobb filmje, de érdemes lehorgonyozni mellette, mert ismét gazdag folyó partjára vezet az egykori westernhős. A mesteri jelenetek azonban - köztük egy olyan meghitt főzéskóstolással, mint amilyet utoljára Huszárik Zoltán Szindbádjában láthattunk - végül hollywoodi történetté állnak össze. Eastwood a californiai Carmel lakosa, ami amerikai mértékkel mindössze pár lépésre van a Los Angeles-i álomgyártól. A kissé mesterkéltre sikerült, érzelmes happy end mutatja, még egy ilyen nagy formátumú alkotónak is milyen nehéz távolságot tartani.
