Nem túlzás azt állítani, Sam Shepard manapság Amerika egyik legsokoldalúbb művész-egyénisége. Amellett, hogy immár huzamos ideje Jessica Lange férje bír lenni, forgatókönyvírója volt például Antonioni Zabriskie Pointjának, vagy Wenders Párizs,Texas című legendájának. Színészként a legszebb női sztárok partnere, feleségével a Frances-ben, Julia Robertsel az Acélmagnóliákban, Kim Basingerrel A szerelem bolondjában aratott sikereket, ráadásul pedig világszerte az egyik legnevesebb színműíróként tartják számon. Talán nem tévedek túl nagyot, ha azt mondom, Shakespeare mellett az ő drámáiból filmesítették meg a legtöbbet. A Simpatico című új, francia pénzen (Canal +) készült amerikai produkció is az ő, hasonló című drámájának filmváltozata, amely egy hajdani barátság felbomlását vizsgálja.
Vinnie és Carter húsz évvel ezelőtt a legjobb barátok voltak. Valahol a Közép-nyugaton versenylovakat treníroztak, nem túl sok sikerrel. Egy Rosie nevű lány is tartozott hozzájuk, aki azonban akkoriban nem tudott dönteni a két fiú között. Aztán történt valami, és az idilli triász útjai szétváltak. Carter ma gazdag birtokos, versenylovakat tenyészt, hatalmas birtokán él együtt feleségével, aki nem más, mint Rosie. Vinnie lecsúszott magánkopó Los Angelesben, állandó társa egy folyton kiürülő viszkisüveg. Birtokában van viszont valami, ami fellebbentheti a fátylat sötét múltjukról.
Valaha közösen követtek el egy lóverseny-csalást, aminek eredménye egy nagy rakás pénz, valamint egy ártatlan ember ellehetetlenítése lett. Carter a pénzből lóverseny-birodalmat épített, Vinnie viszont egyedül maradt a bűntudattal a kocsmában. Most azonban úgy dönt, benyújtja a számlát. Megtalálja azt a férfit, aki annak idején elvitte a balhét, és aki most álnéven Kentucky-ban él. Carter felkeresi Vinnie-t, egyezséget ajánl neki, a poszt-ittas detektív azonban beugrik Carter kocsijába, és Kentucky-ba robog, hogy megtalálja az egykori palimadarukat, aki most Simms néven él, valamint szerelmét, Rosie-t, egyszóval, felforgatni mindent, az igazság érdekében. Carter utána küldi Vinnie kissé együgyű barátnőjét, hogy egy csomó pénzzel fogja be Simms száját. Carter eközben Vinnie házában a régi szép időkre emlékeztető dolgokat talál, Vinnie pedig találkozik Rosie-vel. Mindenkiben elemi erővel tör fel az együtt töltött szép idők emléke, a dolgok pedig más oldalukról világosodnak meg, valamint furcsán kezdenek alakulni...
Matthew Warchus és David Nichols adaptációja párhuzamos szerkesztésben, a mai korban játszódó igazságkereső hajszát, húsz évvel korábbi flashbackek folyamatos beszúrásaival azt meséli el: hogyan válnak az ambiciózus, sikerre törő fiatalok kiégett és céljaikból kiábrándult felnőttekké, felrúgva barátságot, szerelmet, gátlástalanul átgázolva mindenen és mindenkin. Rábólinthatunk, na ja, a siker utáni hajsza valóban kiirt mindent belőlünk, ami emberi. Lehet, hogy sikeres gazdagok leszünk, de közben más tekintetben iszonyú szegényekké válunk.
A kissé talán közhelyes tanulságú sztorit talán érdekessé tudják tenni a főszerepeltetett sztárok, a megbízható Nick Nolte (Vinnie), és Jeff Bridges (Carter) szerepében. Viszont a Rosie szerepében megjelenő szőke Sharon Stone ismét kritikán alulit nyújt, és nem tudom még hány filmben kell végigszenvedni jelenlétét. Lehet, hogy az IQ-ja 154, színészi tehetsége ugyanennyi, csak mínuszban.
Hogy valami jót is mondjak, a történet kulcsalakja, igazi pozitívuma a csalás áldozataként előbb ellehetetlenült, később azonban élete valódi értelmét, sőt talán szerelmét is megtaláló Simms, Albert Finney kitűnő megformálásában. Hiteles figurájának bemutatása a film legnagyobb értéke is egyben.
És hogy mi is az a Simpatico? Nos, elárulom: nem más, mint egy többszörösen győztes, ám tragikus sorsú mén. Szóval van egy tutti tippem, tétre, helyre, befutóra tegyék meg a Simpaticot. Úgy, mint az igazi lovin. Aztán vagy bejön, vagy nem.
