Matúz Gábor filmjében emléket kíván állítani a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) címet kapott Nógrád megyei város, Balassagyarmat egykori elkeseredett küzdelmének. Górcső alá veszi, és aprólékosan felidézi az 1919-es eseményeket, a csehszlovák megszállás elleni harc történéseit. Filmje azonban nem elégszik meg a puszta múltidézéssel.
Mi lett volna, ha...
1918. október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, megszületett egy új kelet-közép-európai állam. Az I. világháború győzelmének mámorával felfegyverkezve, az antant kimondatlan támogatásával a határok nélküli ország területszerző hadjáratba kezdett. Ekkor kezdődött el az a változás, amelynek hatására Pozsonyból Bratislava, Kassából pedig Kosice lett 1920-ban. Ha Balassagyarmat nem áll ellen 1919-ben az erőszakos "csehszlovákosításnak", a városnak ma szlovák neve lenne. Emiatt kapta meg a város 2005-ben a Legbátrabb Város címet.
Részletes tényfeltárás
A balassagyarmati születésű rendező - nyilvánvaló érintettsége okán - úgy tűnik, hogy mindent tud az 1919 januárjában zajló eseményekről, a városban dúló harcokról, az elkeseredett emberi küzdelemről. Szakértőkkel, történészekkel mesélteti el, szinte percről percre az eseményeket, zavarba ejtő részletességgel tárja fel a két hét legapróbb momentumait is. Filmjén látszik az alaposság, és még az a támadás sem értheti, hogy bezzeg szlovák történészeket nem szólaltatott meg, mert megtette. Az más kérdés, hogy pontosan azt mondják, amit hallani szeretnénk, a történelem tudvalevőleg szubjektív műfaj. Mindezek ellenére Matúz óvakodik attól, hogy ítélkezzen, ő egy emberi történetet akar elmesélni, egy város hősies szerepvállalásának históriáját.
Filmes játék
Nehéz meghatározni az alkotás műfaját, mert A legbátrabb város játszik a filmkészítés lehetőségeivel. Vegyíti a játékfilm és dokumentumfilm adta lehetőségeket, mindkettőből azt használva, ami a legerőteljesebb. A "beszélő fejek" elmondják a tényeket, a játékfilmes betétek segítik az azonosulást, a nézői átélést. Nevesített hősöket hoz be a történetbe, egyéni sorsokat mutatva be, miközben alapos ismeretét adja a történelmi eseményeknek. Nem hagy fehér foltot, ügyel arra, hogy a néző számára minden érthető, egyértelmű és átélhető legyen. Azonban személyes érintettsége folytán - épp a személyessé tétel miatt - a rendező túlzottan heroizálja szereplőit. A szubjektív beállításokkal, a zene erősítő erejével, a visszavágásokkal hősei feje fölé glóriát von, s bár ezt nem érdemtelenül teszi, ezzel eltávolít a dokumentum műfaj objektivitásától. Néhol a zene ugyanis nem a funkciójának megfelelően erősít, hanem épp ellenkezőleg, túlzottan játékfilmszerűvé tesz, kizökkent és eltávolít.
Alapos elgondolás
Nem csak dramaturgiailag, hanem technikailag is alaposan kidolgozott film A legbátrabb város. Schödl Dávid gyönyörűen fényelt képei, Szersén Gyula bariton narrálása vagy épp a jelmezek hitelessége mind előnyére válnak az alkotásnak. A színészek között bár találunk ismert neveket, a rendező külön érdeme, hogy nem elhasznált arcokkal meséli el az átgondolt, jól felépített történetet. A film mindenképp hiánypótló alkotás és nem mellesleg időszerű és aktuális vállalás.
Kinek ajánljuk?
- A XX. századi történelem szerelmeseinek.
- A XX. századi magyar történelem szerelmeseinek.
- Balassagyarmati lakosoknak.
Kinek nem?
- Aki gyerekként sem szerette a történelemórákat.
- Aki a trianon szótól is rosszul van.
- Akit nem érdekel az, hogy mi van Magyarország határain túl.
7/10
