A pornósztár bemegy a bankba, mert kölcsönt venne fel, hogy hi-fi szaküzletet nyisson - ez nem vicc, hanem a 70-es évek amerikai pornóiparáról szóló Boogie Nights egyik jelenete; az, amelyben Buck Swope (Don Cheadle) azért nem kap kölcsönt, mert a bank szemében a pornósztár sok mindenre képes, de hitelre biztos nem. A sztriptíztáncos srác bemegy a bankba, mert kölcsönt venne fel, hogy beindíthassa exkluzív bútortervező bizniszét - ez nem vicc, hanem a 2000-es évek férfisztriptíziparáról szóló Magic Mike egyik jelenete; az, amelyben a címszereplő (az egykori sztriptíz-táncos Channing Tatum) azért nem kap kölcsönt, de mindegy is, miért nem, a film számára csak egy a fontos; megmutatni, hogy Magic Mike rendes srác.
Mert bár hősünk éjszakánként tangában feszít, és női ölekben vonaglik, vannak neki tervei is, melyek közt a szolid polgári jövő, az otthonteremtés és a bútorkészítés is szerepel. Tehát rendes srác. Steven Soderbergh is rendes srác, tangát ugyan még sosem húzott, ifjúkori kilengései a művészfilmek irányába viszont közismertek, és ez legalább akkora bűn konzervatív hollywoodi körökben, mint a vetkőzés. Viszont tervei, azok neki is vannak, átmenni például az összes létező műfajon: kicsit úgy tenni, mint a régiek, kicsit meg úgy, mint a művészek. Alighanem a férfi sztriptíztáncosok fej- és derékfájásainak, illetve csípő- és egyéb mozgásainak a bemutatása is része e programnak. Ámbár egy kicsit sok a 110 perc (még ha szórakoztató is olykor) annak bizonyítására, hogy a sztriptíztáncosoknak is van lelkük. Nem is kicsi.
