Kissé késve érkezett hozzánk A szerelem városai című sorozat 2009-es második darabja (az első: Párizs, szeretlek!). Tavaly egy Los Angeles-i vattacukor-egyveleget kaptunk az arcunkba Valentin nap örömére, most pedig New York-ból érkezett egy művészi(eskedő) képeslap.
Sok kicsi sokra megy?
A cím nem hagy minket kétségek között vergődni: a Nagy Almához szóló szerelmi vallomást látunk, a férfi-nő kapcsolatok szűrőjén át fényképezve. A filmantológia tizenegy rendezője egy-egy különálló, ám a szereplők révén itt-ott lazán érintkező részben rója le hódolatát a város előtt. Bár a tavalyi Valentin nap című, romantikus komédiának szánt giccsparádé után akár fenntartásokkal is készülhettünk volna az ezúttal New York-ba helyezett történetfüzérre, az alkotók listáját látva mégis inkább a vérmes remények kerekedtek felül.
Sokat akar a szarka
Sajnos a film az ilyesfajta várakozásoknak nem képes megfelelni. Itt is probléma a túl sok történetszilánk, melyek így túl rövidek, és csak feldobnak valamit, ami aztán a legtöbb részben nem esik le. A sztorik színvonala is meglehetősen hullámzó, és éppen az Anthony Minghella által írt darab a leggyengébb láncszem. A történetek zömében a figurák és élethelyzetek idézőjelben maradnak. Azért üdítő kivétek is akadnak, például kedves epizód az, amelyben Anton Yelchin James Caan tolószékes lányát viszi a szalagavató bálba, vagy amelyikben az Orlando Bloom által alakított szakadt zeneszerző telefonon flörtöl a kiadó ügyintézőjével. Említést érdemel még Robin Wright (ex-Penn) és Chris Cooper jelenete is.
Kicsit szomorkás a hangulatom máma
[img id=236827 instance=1 align=left img]Alapvetően mindegyik történetet a melankólia lengi be és a képek is barnás szürkék, amitől inkább amolyan szomorkás, novemberi hangulata lesz az embernek, és nem kap kedvet a napsugaras réten kéz a kézben szökelléshez. Ami persze önmagában nem feltétlenül baj, csak valószínűleg a cím és a rövid ismertető alapján a legtöbben erre számítanak, és jó eséllyel csalódnak.
Azért aki imádja a sztárparádét, az kárpótolhatja magát az
elmaradt vidámságért: feltűnik Natalie Portman, Andy Garcia, Bradley Cooper,
Ethan Hawke, Hayden Christensen, Orlando Bloom, Christina Ricci, James Caan,
Julie Christie, John Hurt, Shia LaBeouf, Chris Cooper, Robin Wright, a még
mindig élő legenda, az immár 95 éves Eli Wallach (a Csúf) és még sokan mások.
Tanúi lehetünk Natalie Portman rendezői debütálásának is, és állítólag Scarlett
Johansson is rendezett egy részt, de azt végül kivágták.
A szív hideg marad
Ahogy az epizódok többsége, úgy én is egy közhellyel operálok: kevesebb több lett volna. Kevesebb rész, több elmélyülés, nagyobb katarzis. Így az alkotók zöme művészet helyett sajnos csak a művészkedésig jutott. A figurák idegenek maradnak, és az egészből épp az hiányzik, amire a szerelmesek napjának apropóján a legnagyobb szükség lenne: a szív.
Kinek ajánljuk?
- New York-rajongóknak.
- Sztárparádézni vágyóknak.
- Akik szerint a mennyiség mindenképp minőségbe csap át.
Kinek nem?
- Kedélybetegeknek.
- Egy-egy emberi sorsban elmélyülni akaróknak.
- Édes csacskaságra vágyóknak.
5,5/10
