Mielőtt hivatásos színész lett volna belőle, az 1940. április 25-én született Alfredo „Al” James Pacino rengeteg alkalmi munkát próbált ki, volt cipőpucoló, cipőárus, költöztető, kifutófiú, gyümölcsfényesítő – az áruházakban kisuvickolták a gyümölcsöt, hogy kívánatosabb legyen -, újságárus és áruházi pénztáros. Mivel kiskorától – és olaszként – hatalmas operarajongó, rövid ideig a Carnegie Hallban volt ajtónyitogató, de még egy filmszínházban is dolgozott, de onnan kirúgták, mert egyfolytában az előtér hatalmas tükrében nézegette magát.

Karrierjét csakis Francis Ford Coppolának köszönheti: a Paramount stúdió ragaszkodott hozzá, hogy a maffiafőnök Vito Corleone fiát, Michaelt egy befutott színész, Warren Beatty vagy Jack Nicholson alakítsa A Keresztapában. A rendező viszont mindenképpen egy markáns arcú, ismeretlen színházi színészt akart, olasz gyökerekkel. A színész az első próbafelvételeken ugyan nem győzte meg a stúdió vezetőit, törpének csúfolták, ki is akarták rúgni, Coppola viszont addig nem volt hajlandó elkezdeni A keresztapa forgatást, amíg a Paramount nem szerződtette le Pacinót. A többi már történelem.

A hálátlan: a már jócskán befutott és a sikertől megrészegedett Al Pacino, aki az első rész forgatásán még végig attól rettegett, hogy nem elég jó a szerephez, A Keresztapa 3 (1990) főszerepéért orbitális összeget, 7 millió dollárt követelt, ami akkor csillagászati összeget jelentett. Az összeg hallatán Francis Ford Coppola annyira felháborodott, hogy azzal fenyegetőzött, hogy teljesen átírja a forgatókönyvet, a film pedig Michael Corleone temetésével fog kezdődni, a karaktert pedig teljesen kiírja a történetből. A felek végül a szintén nem csekély, 5 milliós gázsiban egyeztek meg.

A legnagyobb kudarc: a függetlenségi háború alatt játszódó Amerika fegyverben (1985) forgatása is egy rémálom volt: egy vihar elpusztította a díszleteket és a felszerelés egy részét, az időjárás amúgy is olyan rémes volt, hogy Pacino egy tüdőgyulladást is összeszedett, de nem ez volt a legnagyobb baj. A forgatókönyvet olyan sokszor írták át menet közben, hogy a történet végül érthetetlenné vált, és akármilyen jó színész is, azt senki sem hitte el Pacinónak, hogy ő egy viharvert prémvadász, aki a határvidéken nőtt fel. A film akkora bukás lett, hogy a megszégyenült Al Pacino a következő négy évre nem vállalt filmszerepet.

Összesen nyolcszor jelölték Oscar-díjra, öt alkalommal főszereplőként, háromszor mellékszereplőkként, legelőször A Keresztapáért (1972), legutóbb pedig Az ír című Scorsese filmért, ahol Jimmy Hoffát alakította. Mindössze egyszer kapta meg az arany szobrot, az Egy asszony illatáért (1992), ami messze nem a legjobb alakítása volt, 21 évvel azután, hogy először jelölték.

Mint a legtöbb hollywoodi színész, ő is rengeteg szerepajánlatot utasított vissza, amik közül sokat nyilván megbánt azóta. Ilyen volt Ted Kramer karaktere a Kramer kontra Kramerben, ami végül Dustin Hoffmannak jutott, de lehetett volna belőle Han Solo a Csillagok háborújában (1977) vagy Roy Neary a Harmadik típusú találkozásokban (1977), ami pedig Richard Dreyfussnak jutott. Az elengedett filmek között ott van még az Apokalipszis most (1979), a Született július 4-én (1989) és a Micsoda nő (1990) is. És még vagy 300 másik...

Mindössze kilenc hollywoodi színész mondhatja el magáról, hogy birtokosa a Színészet Három Koronájának, vagyis az Oscarnak, az Emmynek és a Tonynak, és Al Pacino az egyikük. A többiek, időrendi sorrendben Thomas Mitchell, Melvyn Douglas, Paul Scofield, Jack Albertson, Jason Robards, Jeremy Irons, Geoffrey Rush és Christopher Plummer. Emellett egy Arany Málnával is dicsekedhet legrosszabb mellékszereplőként a valóban borzalmas Jack és Jillért (2011).

A hangja a legfőbb kincse, és mély, rekedt hangtónusát a cigarettának köszönheti. Az 1980-as évek közepén napi négy doboz cigarettát szívott, ezt aztán „radikálisan” csökkentette napi két dobozra, és csak a 90-es évek közepén állt le teljesen a cigivel, mert kezdett teljesen elmenni a hangja. Igaz, néha most is rágyújt, de szigorúan csak gyógyfüves cigarettára. Moe, a kocsmáros hangját A Simpson családban egyébként az ő hangjáról mintázták.

Bár rengeteg kapcsolata volt, sosem házasodott meg. Van egy lánya, Julie Marie egy korai szerelemből Jan Tarrant színioktatótól, és ikergyermekei a Hairből ismert Beverly D'Angelótól, Anton és Olivia. Közeli kapcsolat fűzte a további színésznőkhöz: Jill Clayburgh, Veruschka von Lehndorff, Carole Mallory, Debra Winger, Tuesday Weld, Marthe Keller, Carmen Cervera, Kathleen Quinlan, Lyndall Hobbs, Penelope Ann Miller, illetve két évtizeden át volt egy se veled, se nélküled, sokszor inkább nagyon közeli barátságnak nevezhető viszonya Diane Keatonnal, akit még a Keresztapa forgatásán ismert meg. Tíz éven keresztül volt a barátnője a nála 36 évvel fiatalabb argentin színésznő, Lucila Solá, akit az izraeli Meital Dohan követett.

A jelenlegi állás szerint a legtöbbször – 27 alkalommal – Végvári Tamás kölcsönözte a hangját. Szinkronizálta még: Szakácsi Sándor öt alkalommal; Háda János két alkalommal, valamint Dörner György, Fekete Ernő, Jakab Csaba, Reviczky Gábor, Sebestyén András, Dunai Tamás és Szacsvay László 1-1 alkalommal.