Van hang az űrben, a hackerek okosabbak Istennél, Frankenstein a szörny neve – egyik sem igaz, mégis folyton ezt sulykolja belénk a szórakoztatóipar.
Szinte minden film alkalmaz bizonyos mennyiségű sztereotípiát és klisét, amelyek előreviszik a cselekményt, néhány esetben azonban ezeknél annyira kilóg a lóláb, hogy bosszantóvá válnak azok számára, akik egy kicsit jobban ismerik az adott témát, mint az átlagember. Tényleg fel lehet robbantani egy autót a benzintartály kilövésével? Valóban van hang a világűrben? Vajon az oroszok tényleg olyan elvetemültek, mint ahogyan a világ legnépszerűbb filmjeiben ábrázolják őket? Az alábbiakban összeszedtük a legnevetségesebb hollywoodi tévhiteket.
1. Minden ruszki gonosz
Nem egy amerikai filmben láthattunk már könyörtelen orosz kommandósokat (Vörös hajnal) és persze kőszívű szovjet bokszolót (Ivan Drago a Rocky 4-ben), de a valóságban mindezek az ostobaságok nem voltak egyebek, mint Hollywood politikai propagandája és a hidegháború öröksége.
2. Minden kocsi fel tud robbanni
Észrevetted már, hogy a filmekben túl könnyen felrobbannak az autók? Nem számít, hogy biciklivel, emberrel, fallal vagy más autóval ütköznek, mindenképpen felrobbannak. De gondoljunk csak bele: ha a kocsik ilyen könnyen felrobbannának, a legtöbb autógyártó céget mindenki beperelné, és csődbe kellene menniük a sok kártérítéstől, amit ki kellene fizetniük!
3. Van hang az űrben
Az olyan filmekben, mint a Csillagok háborúja és az Armageddon, láthattuk-halhattuk, hogy a robbanások iszonyú zajt csapnak. A valóságban azonban ez egyszerűen lehetetlen. Az űr szinte vákuum, így nem hallanánk semmilyen hangot, amikor felrobban valami a csillagok között.
4. Elég egyetlen golyó a tankba
Ezt már számtalan akciófilmben láthattad: a hős zsaru eltalálja a gengszterek kocsijának benzintartályát, és egy hatalmas robbanás következik. A valóságban viszont a golyó egyszerűen átmegy a benzintartályon, majd mindenféle látványos tűzijáték nélkül távozik az autó másik oldalán.
5. A számítógépes hackerek Istennél is okosabbak
A hackerek képességeit a legtöbb filmben erősen eltúlozzák, vagy egyszerűen csak tévesek. Az Angelina Jolie főszereplésével készült Adatrablók például egy egy furcsa B-kategóriás gyöngyszem a '90-es évekből, amelyben a számítógépes hackereket úgy képzelték el, mint Odin és Pallas Athéné szerelemgyerekét. Pedig a hackerek az esetek többségében olyan geekek, akiknek van némi tehetségük a programozáshoz és a számítógépekhez, ám azt nem a jó célra, hanem valami zsiványságra használják.
6. A kocsik ajtaja megvéd a golyózáportól
Hányszor láttuk már, hogy a hőst az autó ajtaja menti meg, amikor a rosszfiúk rálőnek? A valóságban az kocsik korántsem ennyire golyóállóak. A töltények ugyanis elég könnyen áthatolnak a szélvédőkön és az autók ajtajain, és nagy valószínűséggel súlyos sebesülést vagy halált okoznak a sofőrnek vagy az utasoknak.
7. A maffiózók folyton menőznek
A hollywoodi filmekben a szervezett bűnözés tagjai gyakran szeretik „reklámozni szakmájukat”. A való életben azonban maffia, a jakuza és más bűnszervezetek tagjai visszafogottan nyilatkoznak arról, hogy mit is csinálnak valójában – míg a filmekben a legtöbben mindenkinek jasszkariznak, mutogatják magukat akár a zsaruk előtt is, anélkül, hogy ennek később bármilyen következménye lenne.
8. Frankenstein a szörny
Valamiért az emberek nagy többsége a mai napig hiszi, hogy Frankenstein a szörny, holott a valóságban az őt létrehozó tudóst hívták így, és dr. Frankenstein teremtménye sosem kapott nevet...
9. A rosszfiúk rosszul céloznak, különösen a film végén
A legtöbb filmben a fő antagonista már a történet elején is olyan halálos pontossággal céloz, hogy a feldobott tízcentest is keresztüllövi több száz méterről. A film végén azonban, amikor szembeszáll a jófiúval, akkor sem találja a célt, ha az ott van előtte. Vajon mi történt vele? Csak a filmkészítők a megmondhatói...
10. A főhős megúszhat bármilyen bűncselekményt
Mindannyian rengeteg olyan filmet láttunk már, ahol a főszereplő, hogy megvédje magát vagy a családját, általában megöl egy seregnyi embert, több millió dollárnyi köz- és magántulajdont pusztít el, de a végén nem tartóztatják le, ahogyan az a való életben történne ilyen esetekben.
