Jennifer Lawrence: Ház az utca végén (2012)

A legtöbben azt hiszik, hogy mielőtt Jennifer Lawrence szupersztárrá vált Az éhezők viadala-filmekkel, a 2010-es Winter’s Bone – A hallgatás törvénye volt az egyetlen mozifilmje, amiben főszerepet játszott (nem mellesleg olyan kiválóan, hogy Oscar-jelölést érdemelt érte). De az ifjú színésznő 2010-ben forgatott egy másik, kevésbé nevezetes alkotást is, a Ház az utca végén című tucathorrort, amivel kapcsolatban elég gyanús, hogy csak két évvel később mutatták be. A filmben Lawrence játssza Elizabeth Shue lányát, akivel új helyre költöznek, ahol megtudják, hogy az egyik szomszéd házban nemrég kettős gyilkosság történt… Ahogy az az előzetesből is kiderül, az opus a legelcsépeltebb panelekből épül fel, és hát Jennifer Lawrence sem épp a legjobb formáját hozza benne. Szóval a korai filmjei közül próbáljunk meg tényleg csak a Winter’s Bone-ra emlékezni!

Meg Ryan: A téboly háza (1983)

Meg Ryant mindenki bűbájos romkomkirálynőként ismeri, akinek mára sajnos kihunyt a csillaga. De ha jobban megkaparjuk azt az életrajzot, kiderül, hogy a Harry és Sally vagy a Vérbeli hajsza előtt is szerepelnek benne művek – csak azokra a színésznő valószínűleg nem annyira büszke. Egészen pontosan az Amityville 3-D című kísértetfilmre gondolunk, ami az Amityville (A rettegés háza) franchise harmadik darabja, és amit egyébként nem kisebb név rendezett, mint Richard Fleischer, a Zöld szója, a Conan, a pusztító és a Vörös Szonja direktora (de attól még sajnos rettenetes). Ryannek a filmben csak egy mellékszerepe van, és már az alábbi, Ouija táblás-szellemidézős jelenetben is világosan látszik, hogy ez a pofi sokkal inkább való egy romkomba.

Eva Mendes – A kukorica gyermekei 5: A sikolyok földje (1998)

A randiguru és a Pancser police sztárja 2014-ben sajnos visszavonult a filmezéstől (hogy minden idejét a Ryan Goslinggal közös lányai nevelésének szentelje), így vele kapcsolatban tényleg csak a nosztalgia maradt. Egy Pet Shop Boys- és egy Aerosmith-videóklip, illetve a Vészhelyzet egyik 1998-as epizódjában való felbukkanása után Mendes ebben a Stephen King renoméját aprópénzre váltó folytatásban alakította pályája első nagyjátékfilmes szerepét (ahogy arról cikkünk korábbi részében már beszámoltunk, ebben a gyalázatos franchise-ban kezdte Charlize Theron és Naomi Watts is: ők a harmadik, illetve a negyedik részben játszottak). Aki esetleg meg akarná nézni az opust, inkább hagyja ki a lenti videót, mert kiderül belőle, mi lesz Mendes karakterének a sorsa. A film előzetese ide kattintva érhető el, és az a fun fact is kiderül belőle, hogy A kukorica gyermekei 5-ben szerepelt a 2009-ben elhunyt David Carradine is.

Taylor Kitsch: Kígyók a fedélzeten (2006)

Ha már valaki kénytelen ócska horrorral indítani a karrierjét, hát tegye úgy, ahogy a John Carter, a Csatahajó és a Vadállatok sztárja, aki ott lehetett, amikor Samuel L. Jackson ebben az örökbecsű műalkotásban kimondta híressé vált mondatát, miszerint elege van ezekből a kib*szott kígyókból ezen a kib*szott repülőgépen. Nem csoda, hogy Kitsch mindig örömmel anekdotázik ezzel a filmmel kapcsolatban (például itt vagy Jimmy Kimmel talkshow-jában – utóbbiból az is kiderül, hogy a színésznek szüksége volt egy kis method actingre is a nagyjelenetében). És annak is biztos nagyon örül, hogy nem ő játszotta azt a fickót, akit a gép vécéjében tökön harap az egyik kígyó. Sőt, az alábbi fotó tanúsága alapján Kitsch számára voltak kifejezetten kellemes részei is a forgatásnak.

Emilia Clarke: Jurassic támadás (2010)

Amikor eljátszhatta nagy áttörést hozó szerepét a Trónok harcában, Emilia Clarke kifejezetten kezdőnek számított, hiszen addig egy rövidfilmen kívül csupán a Doktorok című kórházsorozat egyik 2009-es epizódjában, illetve a szegény ember Jurassic Parkjaként működő Triassic Attack című szörnyfilmben játszott, amelynek a színvonaláról mindent elmond, hogy az a SyFy csatorna mutatta be, amelynek a Sharknado-filmeket is köszönhetjük, és hogy az IMDb-n 10-ből 3,1 ponton áll a nézők szavazata alapján. Az alkotást egyébként hazánkban pont az HBO vetítette, és a magyar cím alapján igazán ráéreztek a marketingre. Annyi haszna azonban bizton volt Clarke szereplésének, hogy így legalább a Trónok harca meghallgatásán elmondhatta, hogy a Sárkányok Anyjaként nem először lesz dolga pikkelyes bestiákkal.

Chloë Grace Moretz: A rettegés háza (2005)

Valószínűleg a legtöbben úgy emlékszünk, hogy Chloë Grace Moretzet (akkor még csak Chloë Moretzet aranyos és vagány kislányként ismertük meg a Ha/Ver című 2010-es szuperhősfilm-paródiában. De az egykori gyerekszínésznek még ennél is régebbre nyúlik vissza a karrierje, hiszen 12 évesen már igazi veteránnak számított: 2007 és 2008 folyamán szerepelt például az Édes, drága titkaink című sorozatban, Donald Sutherland oldalán, pályája legelső filmszerepét pedig A rettegés háza című horrorban alakította, ami a fentebb, Meg Ryannél már említett Amityville-franchise újabb darabja. A 2005-ös A rettegés háza afféle rebootként működik, és a kis Chloë mindössze hétéves volt, amikor játszott benne. Egyébként nem ő az egyedüli, akinek ez a pályakezdő filmje: ez volt az első fontosabb főszerepe Ryan Reynoldsnak is, akinek igazán hálásak lehetünk, hogy utána nem ebbe az irányba ment tovább. De azért az alábbi jelenet elég izgis.

Jada Pinkett Smith – Mesék a kriptából: Démon lovag (1995)

Will Smith felesége számára minden bizonnyal a Mátrix-filmek jelentették a csúcsot a pályán, így vélhetően nem csak a nézők számára örömhír, hogy hamarosan ő is feltűnik a közelgő negyedik részben. A sci-fi franchise előtt a színésznő még keresgélte magát, és ennek a keresgélésnek volt a része többek közt ez a horror is, amit a híres Mesék a kriptából tévésorozat nem túl erős spinoffjaként forgattak. Azt azért meg kell hagyni, hogy Pinkett elég cool, ahogy az alábbi jelenetben vérrel borítva próbál szembeszállni a gonoszt alakító Billy Zane-nel. A sztár egyébként később sem fordított hátat a műfajnak, és elvállalt egy kicsi, de kulcsfontosságú szerepet az 1997-es Sikoly 2-ben is.

Elizabeth Olsen: Silent House (2011)

Aki már korábban is követte a Marvel-filmekkel híressé vált, jelenleg a WandaVízió című sorozatban parádézó színésznő pályáját, az tudja, hogy egy Martha Marcy May Marlene című 2011-es fesztiválkedvenc függetlenfilmben hívta fel magára először a figyelmet, amelyben egy vallási szekta hálójába keveredett fiatal lányt alakított, nagyszerűen. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ugyanebben az évben a sztárnak kijött egy horrorja is, ami sokkal kevésbé nívós – de Olsen elég derekasan küzd benne az unásig ismert horrorelemekkel. A Silent House különlegessége egyébként – ahogy azt nem győzik hangsúlyozni a lent látható trailerben –, hogy valós időben ábrázolja a horrorisztikus természetfeletti eseményeket, és egyetlen beállításban vették fel az alkotók.

Keira Knightley: A gödör (2001)

Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy a 2002-es Csavard be, mint Beckham volt A Karib-tenger kalózai-filmek sztárjának első fontosabb főszerepe, hiszen több kisebb megjelenés után egy évvel korábban már eljátszhatta az egyik főszerepet ebben a horrorban/thrillerben, ami arról szól, hogy három magániskolás fiatal egy negyedik társuk segítségével elmegy partikázni egy föld alatti bunkerbe, ahol azonban csakhamar elszabadulnak az események, és csak az egyikük éli túl a megpróbáltatásokat (SPOILER: nem Knightley karaktere az). A gödör másik női főszerepét egyébként az Amerikai szépségből ismert Thora Birch alakította.

Mila Kunis: Piranha (1995)

Hihetetlen, hogy valaki úgy gondolta, hogy az 1978-as, egyébként Joe Dante által rendezett Piranha című horrorfilmhez szükséges lenne leforgatni egy remake-et – márpedig ez történt, így 1995-ben el is készült ez a tévéfilm, amelyben a nézők újból rémüldözhettek egyet a mutáns piranhák beszabadulásán a népszerű strandfürdőbe. De legalább ez lehetőséget adott a kis Mila Kunisnak, hogy (két sorozatepizódot és egy rövidfilmet követően) 12 éves korában eljátssza pályája első nagyjátékfilmes szerepét. És innen már csak egy (elég nagy) lépés volt, hogy betörjön az ismertebb tévésorozatok világába, és lehetőséget kapjon először a Hetedik mennyországban, majd az Azok a 70-es évek show-ban, amelyek valójában elindították a karrierjét.