1984 novemberében mutatták be az amerikai mozik a Rémálom az Elm utcában című kulthorrort. Az évforduló tiszteletére összeszedtünk róla 3+5 érdekességet!
1. Egyik nagy stúdiónak sem kellett, mégis kultfilm lett belőle. John Carpenter 1978-as Halloweenje új fejezetet nyitott a slasher horrorok történetében, ezután ugyanis hirtelen mindenki olcsó kaszabolós filmeket akart forgatni, ahol a néma gyilkos sorra öldösi a csinos tinilányokat meg a jóképű srácokat, és dől a pénz a stúdióhoz (főleg úgy, ha a gyilkost végül le sem győzik, hogy legyenek folytatások). Wes Craven, a fiatal horrorfilmes már 1981-ben elhatározta, hogy forgat egy hasonló történetet, de a rémálmoktól gyötrődő fiatalokat levadászó gyerekgyilkos történetére egyik nagy stúdió sem harapott rá. A Disney(!!!) gyerekbarátabb verziót kért volna, a Paramountnak ott volt a Péntek 13., a Universalnak a Halloween, egyedül a New Line Mutatott érdeklődést. Így aztán mire a Rémálom az Elm utcában 1984-ben mozikba került, addigra a konkurencia már bemutatott három Halloween-filmet és négy Péntek 13-at.
2. Craven a gyerekkori rémálmaiból gyúrta össze Freddyt. A rendezőnek annak idején volt egy Fred Krueger nevű osztálytársa, aki folyton szekálta a suliban – később úgy állt rajta bosszút, hogy az 1972-es Az utolsó ház balra és a Rémálom az Elm utcában gonosztevőjét is róla nevezte el. A szakadt, csíkos pulóver és a rongyos kalap onnan jött, hogy egyszer Craven még gyerekként a házuk ablakából látott egy ugyanilyen hajléktalan öregembert az utcán bóklászni – és sosem felejtette el, hogy a vén hobó egyszer csak visszabámult rá!
3. Tényleg van olyan, hogy valaki retteg a rémálmoktól, és belehal! A rossz gyerekkori emlékek mellett Craven belerakta a filmbe egy régi olvasmányélményét is: egy tudományos lapban olyan kambodzsai menekültekről írtak, akik annyi szörnyűséget éltek át Pol Pot diktatúrájában, hogy még évekkel az Egyesült Államokba való emigrációjuk után is rémálmaik voltak. Ezek miatt nem is mertek lefeküdni aludni, viszont így a kialvatlanságtól végül hárman is meghaltak, holott tetterős fiatalok voltak (a jelenséget a tudomány is vizsgálja, előzmények nélküli, váratlan elhalálozás illetve Brugada-szindróma néven is ismert) Ezt fejlesztette tovább Craven a rémálmokból előbukkanó, tetterős fiatalokat legyilkoló Freddy Kruegerré.
4. Tisztálkodó macska ihlette az ikonikus pengekesztyűt. Mivel a konyhakést már lestoppolta Mike Myers a Halloweenben, Jason pedig egy nagy machetével öldöste a tiniket, Cravennek új fegyvert kellett kitalálnia. A védjeggyé váló, ikonikus tárgy végül a pengekesztyű lett (ha már egyszer Freddy úgyis úgy néz ki, mint egy slampos kertész), ami akkor jutott eszébe a rendezőnek, amikor meglátta a kieresztett körmeit nyalogató macskáját. Érdekesség, hogy Robert Englund folyton elvágta a pengekesztyűvel a kezét, így azt néhány jelenetben nem is ő, hanem a speciális effektekért felelős Charles Belardinelli viselte, mert csak ő tudta sérülés nélkül felvenni.
5. Majdnem Jason Vorhees lett Freddy Krueger. Wes Craven eredetileg egy nagydarab embert akart megnyerni a Freddy szerepére, és a Péntek 13-filmek Jason-maszkos kaszkadőrével, Kane Hodderrel is tárgyalt. Ahogy azonban a néma sorozatgyilkosból fokozatosan egy gyilkos humorú, szadista kópé lett a forgatókönyvben, Craven rájött, hogy profi színésszel kell inkább leforgatnia a filmet.
6. Robert Englund iszonyatosan megszenvedett a Freddy-sminkkel. Freddyt pont a gúnyos nevetése, a beteg szóviccei és a halálos tréfái miatt kedvelték meg a horrorrajongók. Ezzel Englund is kiélhette a vígjátékszínészi hajlamait, és végül aztán nem kevesebb mint 8 filmben ölthette magára a gyilkos kedvű kalapos rém álarcát – amit minden egyes forgatási napon 3 órás procedúra volt felhelyezni rá a sminkszobában, és este Englund legszívesebben letépte volna magáról, annyira idegesítette.
7. Ez volt Johnny Depp első főszerepe, ráadásul teljesen véletlenül kapta meg. Napjaink egyik legnagyobb hollywoodi sztárja 21 évesen került be a Rémálom az Elm utcában stábjába, pedig különösebben nem is törte magát érte. A castingra is csak azért ment el, hogy elkísérje a cimboráját, Jackie Earle Haleyt, és tartsa benne a lelket, amikor a főszereplő tinédzser, Glen szerepéért harcol a meghallgatáson (a sors különös fintora, hogy Haley végül évekkel később mégiscsak bekerült egy Rémálom az Elm utca-filmbe: ő volt Freddy a 2010-es remake-ben). Sokáig egyébként úgy volt, hogy Charlie Sheen lesz Glen, de túl sok pénzt kért volna el a szerepért, így Robert Shaye producer inkább másvalakit keresett a helyére.
8. Átírták a film végét, hogy legyen második rész. A rémálmokon keresztül gyilkoló Freddy Kruegert végül egy Nancy nevű tinilány győzte le, akit Heather Langenkamp alakított, és a film happy enddel végződött volna: minden halott feltámad. A producerek azonban átíratták Wes Cravennel az utolsó jelenetet, hogy a Péntek 13-hoz és a Halloweenhez hasonlóan itt is jöhessen majd a folytatás, és egy egész franchise-t lehessen felépíteni a mindig visszatérő Freddyvel. A terv bejött: az 1,8 millió dollárból összerakott Rémálom az Elm utcában 25,5 milliós bevételt termelt, és számos újabb epizód követte.