A Jég veled!-ben a jamaicai bobcsapat szívmelengető, igaz története elevenedik meg, az Én, Tonya viszont azt a tragikus eseményt mutatja be, amikor Tonya Harding a téli olimpia előtt megverette a nagy riválisát.
Tűzszekerek (1981)
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban.
Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, és miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Ez a felejthetetlen Vangelis-dallamokkal kísért kortalan klasszikus természetesen nem hiányozhatott a legjobb sportfilmeket lajstromozó korábbi listánkból sem.
A 10 valaha készült legjobb sportfilm
A sport hálás téma, ugyanakkor nehéz feladat a filmesek számára, nem véletlen, hogy annyi gyenge és közhelyes alkotás születik ezen a téren. De akadnak nagy klasszikusok is!
Tovább
Jég veled! (1993)
Bár ez az örökzöld vígjáték nem a nyári, hanem a téli olimpián játszódik, kitartás, önfegyelem, akaraterő és csapatmunka terén máig iskolapéldája a jó sportfilmeknek. A történet négy mindenre elszánt jamaicai sportolóról szól, akik úgy döntenek, hogy a négyes bobban indulnak el az 1988-as téli olimpián, Calgaryban.
Semmi nem állhat az útjukba – még az a szikár tény sem, hogy Jamaicának sosem volt bobcsapata!
A csapat nem ismer lehetetlent, ráadásul szereznek maguknak egy kiváló amerikai edzőt Irving Blitzer (John Candy) személyében. Irv azonban egy cseppet sem boldog, amikor kiderül, hogy négy teljesen kezdő atlétával áll szemben, ám rájön, itt a soha vissza nem térő nagy lehetőség: bebizonyíthatja ország-világ előtt, mire is képes ő valójában. Az előttük álló út ugyan rögös egy picit, de az álmuk végül valóra válik, és kijutnak a téli olimpiára.
Korlátok nélkül (1998)
Steve Prefontaine az egyik legnagyobb amerikai hosszútávfutó volt. A jeles bajnokot (akit a filmben Billy Crudup alakít) szinte mindenki nagyképűnek, önteltnek és gátlástalannak tartotta, egyvalamit azonban kénytelenek voltak elismerni: a pályán senki sem ért a nyomába. Prefontaine-t egyetlen dolog érdekelte: a győzelem. Kíméletlen volt, nemcsak másokkal, önmagával szemben is.
Az 1972-es müncheni olimpia jelentette számára a nagy kiugrási lehetőséget, csakhogy a versenyszáma előtti napon került sor az izraeli csapat elleni terrortámadásra és túszdrámára.
De pont Steve Prefontaine erőszakosságának volt köszönhető, hogy a rangos világversenyt végül mégsem halasztották el...
Foxcatcher (2014)
A DuPont-vagyon örököse, John Eleuthére du Pont (Steve Carell) bolondos figura volt, de a paranoia és a skizofrénia tünetei is megmutatkoztak rajta. Mégis egy vegyipari óriáströszt vezetésére készült, miközben bélyegeket gyűjtött, madártani könyveket adott ki, és rajongott a férfias sportokért - egyebek között egy birkózócsapatot is támogatott.
A közte és két olimpiai birkózó testvér közti különös viszony alakulásáról szól ez az izgalmas film,
mely sok meglepő kanyart vesz, míg eljut a tragikus fordulatig: egy gyilkosságig. De a történetnek még akkor sincs vége... (A sportoló testvérpárt Mark Ruffalo és Channing Tatum alakítják egészen elképesztően.)
Én, Tonya (2017)
A tehetséges, fiatal műkorcsolyázó Tonya Harding története a '90-es évek amerikai médiaeseményeinek egyik legnagyobb port kavart sztorija volt. A sportolói karrierje akkortájt ragyogóan ívelt felfelé, amelyben az elszántsága mellett oroszlánrésze volt a nem éppen finomkodó nevelési és edzői módszereket alkalmazó szabad szájú anyjának. Aztán Tonya egy nap megismerkedett egy férfival, s az élete innentől meredeken más irányt vett. Az olimpiai és világbajnok Tonya Harding volt ugyanis a felbujtó annál az 1994-es bűnténynél, amikor
a lillehammeri téli olimpia előtt egy verőlegény eltörte Harding legnagyobb riválisának, Nancy Kerrigannek a térdét.
A sanyarú gyerekkorú Tonya Harding (Margot Robbie alakítja őt, aki egyúttal producere is a filmnek) a nagy riválisa kiiktatását a zűrös exférje és annak konteóhívő cimborájával tervelte ki, magával a „merénylettel” pedig egy ismerősüket, Shane Stant bízták meg – az eset után Hardingot örökre eltiltották a műkorcsolyázástól.
