9 filmjelenet, ami az igazi kémek szerint marhaság

Egykori CIA-ügynökök és egy volt KGB-s hírszerző mesélnek arról, mennyi hibát vétenek a Mission: Impossible-sorozat, a Bond-filmek vagy épp a Marvel-blockbusterek kémei.

Idén lesz 60 éve annak, hogy bemutatták a mozik a legelső James Bond-filmet, a Dr. No-t, ami elindította a nagyszabású kémhistóriák máig tartó áradatát. A hollywoodi forgatókönyvírókat viszont gyakran éri az a vád, hogy túlságosan élénk a fantáziájuk, és gyakran még az olyan földhözragadt zsánerek, mint az akciófilm vagy a kémfilm is tele vannak sci-fikbe illő, irreális jelenetekkel – gondoljunk csak a Holdkelte blődlibe illő űrbéli lövöldözésére! Alábbi cikkünkben (amely a Listeserve listája alapján készült) igazi kémek, Tony Mendez és Jonna Mendez volt CIA-ügynökök, Jack Barsky, ex-KGB-sből lett amerikai hírszerző, Peter Earnest, a Nemzetközi Kémmúzeum CIA-s múlttal rendelkező igazgatója, valamint William Colby, a CIA volt igazgatója ismertetik a szakmai véleményüket a kasszarobbantó blockbusterek egy-egy ismert jelenetével kapcsolatban.

 

1. Gyors átöltözés melósból pappá

A Mission: Impossible 3. egyik emlékezetes jelenetében „Amerika James Bondja”, Ethan Hunt (Tom Cruise) olyan könnyedséggel vedlik át melós kezeslábasból papi reverendába, mintha mise... mintha mi sem történt volna. Jonna Mendez szerint azonban egy profi ügynöknek tilos egyházi személynek, médiamunkásnak vagy a Békehadtest tagjának kiadni magát, mert ezek mind úgynevezett „sebezhető hivatások”, ahol nagyon kellemetlen vizsgálódás következhet, ha felmerül a gyanú, hogy ügynökök férkőztek be a soraikba.

 

2. A hihetetlen Bond-kütyük

Ha van valami, amit mindannyian nagyon várunk egy új James Bond-film érkezésekor, az az, hogy vajon milyen őrült kütyüket álmodott meg ezúttal a jó Q a derék 007-esnek. A fenti videó persze nem a Bond-filmek, hanem a Bond-paródiának is beillő Kingsman: Az aranykör kütyarzenálját mutatja be, amelyek között szép számmal akadtak gyilkos esernyők, robbanó baseball labdák, baseballütőnek álcázott fémdetektorok, valamint géppuskát és rakétavetőt rejtő kofferek is. Jack Barsky azonban saját bevallása szerint a hírszerzői karrierje során többnyire hétköznapi, közönséges tárgyakat használt: hol filmtekercses dobozba rejtett üzenetet adott át, hol rozsdás benzineskannából vette elő az odarejtett útlevelet vagy pénzt. Bár a gyilkos trükkel ölő tollak népszerű kémfilmes klisék, a való életben az ügynökök nem igazán használnak tollat fegyverként. Jonna Mendez például kizárólag olyan eseteket idézett fel, amikor egy tollat arra használtak, hogy kamerát rejtsenek el benne, vagy abban volt a szakzsargonban L-pillnek (azaz lethal pillnek, halálos pirulának) nevezett méregkapszula – ezt ugyanis tényleg használják az ügynökök, hogy az elfogásukkor inkább öngyilkosságot kövessenek el, minthogy a megkínzásukkal értékes információkat csikarjon ki belőlük az ellenség.

 

3. A Mátrix latex szerkói

Neo földig érő bőrkabátja és Trinity latex Macskanő-szerkója egy egész generáció retinájába égett bele. Na de mit gondolnak a valódi kémek ezekről a „Mátrix-ruhákról”? Jack Barsky, az egykori KGB-s hírszerző saját bevallása szerint soha nem találkozott a pályafutása során bőrkabátos KGB-tiszttel, hiszen a kémkedés lényege pont az, hogy az ember nem akar úgy kinézni, mint a mozifilmek és ponyvaregények kémjei. William Colby, a CIA egykori igazgatója szerint egy igazán jó kémnek szürke átlagembernek kell lennie, aki még a pincér tekintetét sem vonja magára egy étteremben ülve. Jonna Mendez szerint az 1998-as, brit titkosszolgálatos Bosszúállókban is csak azért volt Uma Thurman latex szerkóban, mert van egy olyan elképzelés Hollywoodban, hogy az ilyen ruha nagyon jól áll a színésznőknek. Az igazi ügynökök, legyenek férfiak vagy nők, sosem vennének fel efféle ruhákat.

 

4. Az élethű maszk nem csodafegyver

A Mission Impossible franchise jól ismert a maszkos átveréseiről – de ezek jobbára csak ügyes filmtrükkök. A valódi maszkok sok mindent megváltoztathatnak ugyan egy személy arcán, beleértve a nemét és az etnikai hovatartozást is, de vannak fizikai korlátai: egy kis orrhoz hozzá lehet ragasztani egy nagyot, de egy nagy orrot nem lehet kicsinek álcázni. A CIA-nál töltött ideje alatt Tony Mendez számos maszkot és álruhát készített, hogy az ügynökség tagjai el tudjanak rejtőzni a KGB figyelő tekintete elől, miközben külföldi ügynökökkel találkoznak és adatokat gyűjtenek. Egyszer még egy fekete CIA-tisztnek is segített találkozni egy ázsiai diplomatával egy olyan városban, amelyben hadiállapot volt kihirdetve és szovjet megfigyelés alatt állt: felkért egy hollywoodi sminkest, hogy küldjön neki pár maszkot. Ezekkel a fekete ügynökből és az ázsiai nagykövetből is olyan sikeresen faragott fehér férfit, hogy simán átjutottak az ellenőrzőpontokon.

 

5. A kémek nem Bruce Lee-klónok

Az ex-KGB-s Jack Barsky szerint a Vasember 2-ben az egykori orosz kém, Fekete Özvegy (Scarlett Johansson) harcművész technikája lényegesen agresszívebb volt, mint amire őt anno kiképezték a Szovjetunióban. Bár a kémeket felkészítik olyan esetekre, amikor egy sötét sikátorban szembe találják magukat valakivel, aki ártani akar nekik (ez már csak a munkájuk jellegéből adódóan is életszerű szituáció lehet), a legtöbb ügynök azonban nem annyira járatos a közelharcban, mint ahogy azt Hollywood sugallja. Végtére is

nekik az a céljuk, hogy a radar alatt repüljenek és információkat gyűjtsenek, nem pedig az, hogy látványos pofozkodásba bocsátkozva felhívják magukra a figyelmet.

 

6. Az eltérő kulturális szokások ismerete

A Becstelen brigantyk fenti jelenetében Michael Fassbender egy náci tisztnek öltözött szövetséges kém, aki azzal buktatja le magát, hogy rosszul mutat hármat az ujjain: a kontinentális Európában ugyanis a hüvelykujjal kezdik a számolást. Így a náci tiszt a másodperc töredéke alatt rájön, hogy a vele szemben ülő katona nem is német. Jonna Mendez szerint ilyen bakit egy profi kém biztosan nem vét, mert az ügynököknek nemcsak a célpont ország nyelvét kell felső fokon megtanulnia, hanem az adott régió szokásaival is tökéletesen tisztában kell lennie.

 

7. Ne piszkáld a fülhallgatód!

A tömegbe való beolvadás az egyik legbiztonságosabb módja annak, hogy egy kém eltűnhessen, és teljes titokban ügyködhessen. A fenti, Casino Royale-béli jelenet viszont jól rámutat, hogy a kémek után kémkedők könnyen kiszúrhatják azt, aki mást csinál, mint a körülöttük lévő emberek. A Casino Royale ominózus jelenetében Bond társa azzal bukik le, hogy önkéntelenül is a fülében lévő adóvevőhöz nyúlkál, mert a tömegben nem hallja jól, mit mond neki a 007-es. Jonna Mendez csapata a CIA-nál kidolgozott anno egy módszert, amely pontosan az ilyen automatikus emberi reakciókat hivatott kontrollálni, hogy az ügynökök még véletlenül se bukjanak le a filmben látható, amatőr módon.

 

8. A hamis okmányok nagyon értékes dolgok

Mindannyian ismerjük ezt a fenti jelenetet A Bourne-rejtélyből meg a többi kémfilmből: a hamis személyazonossági okmányok biztonságos helyen tárolva várják, hogy a megfelelő személy odamenjen és felhasználja őket. A valóságban azonban az ilyen hamis dokumentumok túlságosan is értékesek ahhoz, hogy csak úgy heverjenek valahol elrejtve, várva, hogy egyszer majd valaki valamiért talán használni is fogja. A szakértők szerint ugyanis az álneveket kifejezetten egy-egy adott aktív ügynök számára hozzák létre, és a hírszerző ügynökségek nagyon szigorúan ellenőrzik ezeket. A hamis személyazonosság és a kitalált fedősztori összeállítása ugyanis igen fáradságos és aprólékos munka, már csak azért is, mert a hamis személyazonosító okmányokkal és útlevelekkel együtt

az ügynökök úgynevezett „zsebszemetet” is kapnak,

vagyis kis papírfecniket, fotókat és egy seregnyi olyan személyes mütyürt és kacatot, amilyeneket mindannyian tarunk a táskánkban és a pénztárcánkban.

 

9. A csábítás, mint fegyver

James Bond megannyi alkalommal szerzett információkat egy-egy légyott előtt vagy után, a Vörös veréb című film pedig (amely Jason Matthews, egy volt CIA-ügynök azonos című könyvén alapul) a csábítás módszertanát a kémek kiképzésének alaptantárgyaként kezelte. Való igaz, hogy a németeknél és az oroszoknál tényleg volt a filmbélihez hasonló iskola: előbbi országban a széptevő férfi kémeket Rómeóknak hívták, utóbbiban pedig Fecskéknek a csábító kémnőket. A CIA szakértői abban egyet is értenek, hogy a csábítás művészete ma is szerepet játszik a kémkedésben, és nem ördögtől való gondolat, hogy az amerikai hírszerzés is beveti. A veterán kémnő, Joanna Mendez szerint azonban a CIA-nak nincs olyan hivatalos spionképzője, ahol kifejezetten a csábítással való információgyűjtést tanítanák a leendő hírszerzőknek.