A filmtörténelem 5 legidiótább gonosztevője

Nem minden rosszfiú rafinált.

Egy film antagonistája általában akkor ér valamit, ha méltó ellenfele a főhősnek. De mi van, ha egész egyszerűen csak annyira ostoba, hogy nem is a hőst, hanem saját magát hátráltatja, és bármilyen sors vár rá, egész biztosan megérdemli. Íme öt ilyen szerencsétlen gonosztevő, aki képtelen volt felnőni a feladatához!

 

Larry Vaughn polgármester – A cápa (1975)

Steven Spielberg klasszikusa nemrég lett ötvenéves, és talán te is úgy hitted az elmúlt fél évszázadban, hogy ebben a filmben a cápa a gonosz. Dehogy, hiszen ő csak azt teszi, amit egy cápa tenni szokott, nem vezérli őt semmilyen érzelem, csak az ösztön.

Az igazi csibész itt a Murray Hamilton által alakított polgármester, Larry Vaughn, aki nem hajlandó bezárni a strandot, mert akkor jelentős turisztikai bevételtől esik el.

Az mindegy neki, hogy amúgy a turistákat felzabálja egy nagy fehér cápa, mindenkit arra biztat, hogy menjenek csak nyugodtan strandolni. Amikor pedig kifognak egy tigriscápát, megnyugtatja a népet, hogy elkapták a strandolókat zabbantó fenevadat, noha tisztában van vele, hogy ez a cápa nem az a cápa. Még több ilyen derék politikust a világba! Ja, már van elég!

 

Szauron – A Gyűrűk Ura-trilógia

A sztorit mindenki ismeri: Frodó és még pár derék hobbitocska elindul, hogy a Végzet Hegyébe hajítsák az Egy Gyűrűt, így pusztítva el Szauront, aki meg ocsmány orkokat, meg egyéb szerzeteket küld rájuk, hogy megakadályozza a tervüket.

Látszólag mindent megtesz azért, hogy Frodóék ne járjanak sikerrel, ám egy valamire nem gondolt: talán ha nem a hobbitokat hajkurássza, hanem a Végzet Hegyét védi báger nagy seregével, még sikerrel is jár.

Vagy mondjuk, ha csak simán lezárja azt, hogy senki ne mehessen be, és akkor nincs hová gyűrűt hajigálni.

 

Jafar – Aladdin (1992)

Bár az egyik legrafináltabb és legördögibb Disney-gonosznak tartják Jafart, azért ő sincs mindig ott a szeren.

Ugye bárkit képes hipnotizálni, az elméjével befolyásolni a szultántól az őrökön át egészen Aladdinig, de akkor meg mi a frinc-francért nem mossa át Jázmin elméjét, hogy a lány belészeressen?!

Ehelyett az apját manipulálja, amivel meg nem megy semmire. Pedig két pont közt a legrövidebb út az egyenes – a sivatagban is!

Ez is érdekelhet

 

Voldemort – Harry Potter-filmek

Mióta Harry Potter él, szerencsétlen orr nélküli Voldemort nem tud világuralomra törni, így azt gondolnánk, hogy a sebhelyes homlokú fiú az ősellensége, de nem: Voldemort legnagyobb ellensége saját maga. Akit Nem Nevezünk Nevén nem épp a legélesebb kés – vagy hogy stílszerűek legyünk: legbűvösebb varázspálca – a fiókban: kapásból hagyja, hogy Nagini kövesse őt a csatába, noha a kígyó a lelke egy részét hordozza. Aztán: sosem engedi a csatlósainak, hogy végezzenek Potterrel, pedig több ezerszer is megtehetnénk, de ennek a nyomorultnak az kell, hogy övé legyen az érdem. Ráadásul

minden terve szükségtelenül bonyolult – nem szövevényes, hanem feleslegesen túlkomplikált,

lásd Trimágus Tusa.

 

Lars Thorwald – Hátsó ablak (1954)

Alfred Hitchcock klasszikusa a kukkolást ötvözi a krimivel: egy lábsérülés miatt pihenésre kényszerült fotós, Jeff (James Stewart) azzal üti el az idejét, hogy a szomszédai után leskelődik az ablakból, így véletlenül szemtanúja lesz amint az egyikük, Lars Thorwald (Raymond Burr) vélhetően megöli a feleségét. Mikor Lars rájön, hogy a fotós kémkedik utána, átmegy hozzá, és megpróbálja kinyírni a sérült fotóst, aki négyszer is megvakítja őt egy vaku fényével, így nyerve időt, amíg megérkezik a rendőrség.

Bár Lars egész okos tervet hajt végre, mikor megöli a feleségét, az már nem jut eszébe, hogy elfordítsa a tekintetét a vaku fényétől,

inkább mind a négyszer jól belenéz, hogy pár illantra újra és újra megtántorodjon. Érdekes, hogy aki a játékidő egésze alatt egy számító gazembernek tűnik, az a végére, a személyes találkozáskor egy bamba mamlasz lesz.

 

(via Watchmojo, Whatculture)