Minden filmhez jól jön egy balek, főleg vígjátékhoz, de akár egy balfácán is válhat hőssé, ha elpattan az a húr. Összeszedtük a legemlékezetesebb filmes lúzereket.
Charlie Baileygate (Jim Carrey) - Én és én meg az Irén (2000)
Szegény jóvágású Rhodes Island-i motorosrendőrt, Charlie-t mindenki kihasználja, neje az esküvőjén csalta meg egy fekete törpével, hogy rögtön le is lépjen, ráhagyva három nagydarab afro-amerikai zabigyerek gondozását, ő pedig mindig mosolyog, valahányszor belé rúgnak. Csakhogy van egy agresszív, szemétláda énje is, Hank, aki, ha Charlie-nak már túl sok az, amit kap, időnként átveszi az irányítást. Carrey zseniálisan hozza mindkét alakítást, azt, ahogy a balek megrázza magát és egy tapló lesz, de azt is, amikor a tapló baleknak adja ki magát, hogy megkaphassa azt, ami kell neki. Nevezetesen a címbéli Irént, azaz Renée Zelweggert.
Chad Feldheimer (Brad Pitt) - Égető bizonyíték (2008)
Brad Pitt ma a legmenőbb filmsztár – mondjatok nála menőbbet, ha tudtok! -, és pont azért vicces, amikor egy ostoba fajankót alakít, aki persze nagyon ravasznak hiszi magát, Ő Chad, aki személyi edző egy fitneszteremben, és a sors úgy hozza, hogy az ölébe pottyan egy titkosügynök titkos visszaemlékezése, és azt hiszi, hogy most megfogta az isten lábát. Pedig a zsarolás nem való mindenkinek, de Chad saját konditeremről álmodik – társa, a szintén nem túl briliáns Linda (Frances McDormand) pedig plasztikai műtétről -, és akcióba lendül. Persze kudarcot vall, de nem tanul a hibáiból, újra próbálkozik, hogy végül igazi pancserként egy tökéletes véletlen áldozat legyen, teljesen értelmetlen, de számos komplikációt okozó halállal.
Ethan Tremblay (Zach Galifianakis) - Terhes társaság (2010)
Valóban, itt Zach Galifianakis gyakorlatilag bármelyik alakítása szerepelhetett volna, különösen a Másnaposok filmekben, de szerintünk itt a legnagyobb csődtömeg. Ő lesz a Robert Downey Jr. alakította üzletember kényszerű alkalmi útitársa, miután pont az ő hibájából zavarták le őket a repülőgépről, és több száz kilométert kell megtenniük egy bérelt kocsiban. És útközben fény derül hősünk össze hibájára, emberi gyengeségére és balfaszságára, amiről ugyebár nem tehet, arról viszont igen, hogy végig ott lapul Downey Jr. tárcája a zsebében, vagyis az egész csak arról szólt, hogy fél egyedül lenni. Mert egy istenverte lúzer, aki miatt mindenki más csak szív.
Jerry Lundegaard (William H. Macy) - Fargo (1996)
Jerry talán a legnagyobb balfácán az összes közül, aki pocsék üzletember, szörnyű férj és csapnivaló bűnöző. Hogy fedezze felhalmozott adósságait, két piti gengszterrel elraboltatja a feleségét, de mivel mohó, és hazudik nekik a váltságdíj összegéről, hamar belekeveredik a saját hazugságaiba, különösen apósa oldalán, aki egyben a főnöke is. Mivel semmiféle tekintélye nincsen, apósa kihasználja, a gengszterek átverik, a következmények pedig beláthatatlanok, különösen ami kedves nejét érinti, és mindenki mást, aki érintetté válik az ostoba emberrablás során. Jerry természetesen megkapja megérdemelt büntetését.
Brad Whitaker (Will Ferrell) - Megjött Apuci (2015)
Vannak színészek, akik alkatuknál fogva szinte mindig a balfácán szerepét kapják meg. Ilyen a már emlegetett Zach Galifianakis és William H. Macy, és pláne ilyen Will Ferrell, a nagy tuskó, aki rendszerint nem is érti, miért nevetik ki – egyedül a Zoolander Mugatujaként volt más. Itt is egy, a férfiasságában és minden másban bizonytalan nagy mamlasz, aki családját neje volt pasijától és egyben a gyerekek apjától (Mark Wahlberg) igyekszik megvédeni. Már ahogy tőle telik, mert mindenben kudarcot vall, beleértve a spermaszámlálást is. Nem a számlálást rontja el, ha tetszik érteni, mire gondolok, de arany szíve van, és ez mindig kihúzza a pácból, Ferrell pedig remek komikus, és jól dolgozik azzal, amit a jóistenke a nyakába vart.
Donny (Steve Buscemi) - A nagy Lebowski (1998)
Szegény Donnyt mindig leugatják, főleg az a tapló Walter. Pedig Donny titokban egy ász, mert ő lehetne a bowling pálya királya. Az egész film alatt hibátlanokat gurít, mert valószínűleg nem a saját nevén játszik, hiszen a pólóján mindig valaki más kitűzője van, és a barátai le sem szarják, mit csinál. Egy rontása mégis van, az utolsó alkalommal, mikor az egyik bábu végül állva marad. Donny ezután leül a többiek mellé, és hitetlenkedve megrázza a karját; a végtagok zsibbadása a készülő szívroham egyik jele - Donny nem sokkal később infarktust kap, pont akkor, amikor szükség lenne a segítségére. A búcsúztatása is hozzá méltó, egy konzervdobozban viszik hamvait a tengerpartra, ám amikor Walter „útjára bocsátaná”, megfordul a széljárás, és az össze hamu a képére és ruhájára megy. Tipikus Donnie!
Andy Stitzer (Steve Carell) - 40 éves szűz (2005)
Andy egy műszaki áruház raktárvezetője, kedves pasas, jó munkatárs. Elégedett az életével. A lakása tele van akciófigurákkal és képregényekkel, bicajjal jár, mert nincs kocsija, és esténként, amikor épp nem videojátékkal múlatja az időt, ólomkatonákat festeget. Csakhogy egy nap a munkatársai pókerezni hívják, és amikor kiderül, hogy negyvenéves korára még sohasem volt nővel, elhatározzák, segítenek neki. Bár ne tennék, mert Andy mindent elront, és még egy rém kellemetlen mellszőrzet ritkítás tanúi is lehetünk, és sok minden más kellemetlenségnek is, de Judd Apatow filmje pont azért lett olyan népszerű, mert ő szereti a lúzereket, és szeretettel ábrázolja őket.
Lester Burhnam (Kevin Spacey) - Amerikai szépség (1999)
Lester átlagos negyvenes férfi, férj, akit megcsal a neje, és apa, akit lenéz a lánya, illetve munkavállaló, aki felesleges, és ettől már alapjáraton is egy vesztes, már elnézést. Lester pocsékul érzi magát a bőrében, és úgy dönt, kisétál a saját életéből, és egy gyorsétterem kiadóablakában látjuk viszont boldogan mosolyogva, mert ennyi is elég neki. Mivel belezúgott lánya osztálytársába, ami szintén elég béna dolog, nekiáll gyúrni, és elkezd füvet szívni, hogy végre legyen egy haverja a dealerkedő szomszéd srác személyében, ami szánalmas. És szánalmas szegény Lester vége is, mert egy homofób szomszéd végez vele félreértésből – vajon Kevin Spacey mit gondolt erről a történetszálról? -, és hamar búcsút mondhat az egyszerű, de boldog életnek.
Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) - Joker ( 2019)
Vannak itt nagyobb balfácánok, balfékek és lúzerek, de ekkora csődtömeg nincs hozzá fogható. Arthur bohócként dolgozik, de egy cseppet sem vicces, fellép stand up komikusként, de senki sem nevet rajta. Annyira szerencsétlen, hogy mindenki csak menekül a társaságából, és ezek után nyilván nem túl meglepő, hogy történetünk elején még mindig az anyjával él. Tudom, megvan annak az oka, miért ilyen roncs Arthur, de mire ez kiderül, már a szőr áll a hátunkon csak a látványtól, mert ekkora szerencsétlentől mindenki rosszul érzi magát, aki csak a közelébe kerül – pláne, ha még nevetni sem lehet rajta. Ehhez persze tegyük hozzá azt is, hogy Joaquin Phoenixben alapjáraton benne van ez a figura, és benne is van valami ijesztően szánalmas, kapott is egy Oscar-díjat az alakításért.
Harry és Marv (Joe Pesci és Daniel Stern) - Reszkessetek, betörők! (1990)
Profi betörők vagytok, akik ebből éltek, nyilván tudjátok, mi a dörgés. Annyi eszetek még van, hogy egy, az ünnepek alatt magányosan álló házat válasszatok célpontnak, de itt megáll a tudományotok. Mert a házban van egy hatéves kissrác, aki azt csinál veletek, amit csak akar. És nem tudtok vele elbánni, ő pedig kedvére kínozhat titeket. Olyan istenverte balfácánok vagytok, hogy harminc évvel a film elkészülte után is minden karácsonykor leadja az összes tévé a megaláztatásotokat, ahogy a kis porbafingó áramot vezet belétek, szurokkal és tollal von be titeket, és megannyi más módon teszi pokollá az életeteket. Gratulálunk, Harry és Marv, ti vagytok a filmtörténet legnagyobb vesztesei!