Mind unjuk az Oscar-díjkiosztó köszönőbeszédeit. A nyertesek fátyolos hangon köszönetet mondanak mindenkinek, neveket sorolnak fel, remélik, hogy véletlenül sem hagynak ki valakit. De van ennél rosszabb is, mutatjuk!
Sally Field
A színésznő 1985-ben a Hely a szívemben főszerepéért nyerte második Oscarját, mégis úgy meg volt illetődve, mintha még soha nem került volna a díj közelébe. Fene se tudja, miért, talán kishitűség indokolta, hogy a szokásos névfelsorolás után a közönség felé már-már hisztérikusan, könnyeivel küszködve ujjongta: "Nem tagadhatom a tényt, hogy szerettek engem, most szerettek engem!"
Jim Carrey a Maszkban – az Óz, a Karácsonyi ének és az Elfújta a szél mellett – Fieldstől is idézett a jelenetben, mikor kiváló haláljelenetéért Oscarral jutalmazzák. (És ő is a rossz irányba akar kimenni.)
Úgy tűnik, a színésznőnek is van humorérzéke, mert saját magát kiparodizálta egy bank reklámjában.
Gwyneth Paltrow
Az Oscarral elhalmozás egyik nagy baklövése a Szerelmes Shakespeare, ami hét díjat is elnyert, az egyiket Paltrow. A színésznő időnként szánalmasan zokogva hadarta végig a neveket, és sokakban felmerült a gyanú, hogy csupán egy rettenetesen szentimentális alakítást láthatnak. Ám ha mégsem, és Paltrow őszintén meghatódott, akkor is rossz nézni.
Sam Smith
Jimmy Napes és Sam Smith a Spectre Writing’s On the Wall című főcímdaláért kaptak Oscart, és Smith Sir Ian McKellenre hivatkozva közölte, hogy egészen addig soha egyetlen nyíltan meleg ember sem kapott Oscart, majd az LMBTQ-közösségnek ajánlotta fel a díjat, mondván, ezt egyúttal ők is kapták. Smith gesztusa noha kedves, ám hülyeség: rosszul emlékezett, és azt is elfelejtette, hogy Elton John, Stephen Sondheim, vagy a Milk forgatókönyvírója, Dustin Lance Black is korábban Oscar-díjat nyert, nyíltan meleg férfiak. Smith később bocsánatot kért, és azzal indokolta, hogy részeg volt.
Jack Palance
1992-ben Palance 73 éves volt, mikor Oscart kapott az Irány Colorado! mellékszerepéért. Köszönőbeszédében a megemlítette, hogy a film producerei aggódtak a kora miatt, mire a színész a földre vetette magát, és a színpadon lenyomott néhány egykezes fekvőtámaszt. Szép teljesítmény, pláne egy öregúrtól, de mégis csak kínos.
Roberto Benigni
Benigni Az élet szépért kapott Oscart, és köszönőbeszédén tökéletesen látszik, hogy Hollywoodot mennyire meg lehet venni a giccsel, és az is, hogy az olasz filmes egyszerűen olyan, mint a filmje: egy hatalmas szívű vásári komédiás, aki teljesen komolyan gondolja a giccset, túlzott szentimentalizmusa őszinte. Temperamentumához híven Benigni a díját szorongatva is végig üvöltözött, megindultságában keverte az angolt az olasszal, és szeretett mindenkit. Nagyon. Érdekes nézni, mennyire máshogy reagál a díjra, mint szokás, és hogy ez a kopaszodó olasz fickó mennyire nem illik bele a hollywoodi rongyrázós, könnyeket törölgetős showműsorba.
Melissa Leo
Leo keményen kampányolt és reklámozta magát, hogy Oscart kapjon a 2010-es A harcosban nyújtott alakításáért, és el is nyerte a díjat. A színpadon pedig egy rettenetesen ellenszenves színésznőt láthatunk: kimódoltan, modorosan, kifejezetten kínosan viselkedik, kezdve, ahogy megkéri a szobrocskát átadó Kirk Douglast, hogy csípjen belé, igaz-e. Köszönőbeszéde közben még egy fuckingot is megereszt, amire ugye Amerikában harapnak, de legalább bebiztosította magát, hogy másnap minden újság róla írjon.
George C. Scott
Scott volt az első színész, aki visszautasította, hogy átvegye a Patton címszerepéért kapott díjat, mondván, hogy ellenszenvesnek tartja, hogy a színészeket egymás ellen versenyeztessék, és az egész ceremóniát nem tartotta többnek egy "húsparádénál". Ezzel szemben a Patton egyik producere, Frank McCarthy annak rendje s módja szerint átvette a nevében a díjat, és többek között a Filmakadémiának is köszönetet mondott a díjért.
