Rossz nézni ezeket a beszélő állatókat, idegesítők, vagy csak egyszerűen furák.
Bernie – A gondozoo
Mi sülhet ki abból, ha egy vígjátékban a beszélő gorillának Nick Nolte a hangja? Akár még jó is lehet. Ám ha hozzátesszük, hogy a film főszereplője Kevin James (A pláza ásza, Nagyfiúk, Férj és férj), rögvest valószínűvé válik, hogy nem az. A gondozoo (a magyar cím ezúttal kifejező) többi állathangja is figyelemreméltó: Cher, Stallone, Judd Apatow, Adam Sandler (jó, ő nem). Az a jelenet azonban meglehetősen zavarbaejtő, amikor az állatgondozó elmegy bulizni Bernie-vel, a gorillával, jól bepiálnak, és az egész tulajdonképpen nem is vicces.
Blood (Ficsúr) – A fiú és a kutyája
Az 1975-ös posztapokaliptikus film fiú-kutya párosa ellenére nem valami kedves családi film. Ficsúr (Blood), a kutya telepatikus kapcsolatban áll a fiúval (Don Johnson), és ételért cserébe nőket szimatol ki neki, hogy a fiú megerőszakolhassa őket. Spoiler: a film végén, miután a fiú egy lánnyal megszökik egy kifacsart földalatti közösségből, hogy megmentse kutyáját, megöli és megfőzi a lányt, hogy az eb befalatozván rendbe jöjjön.
Csótányok – Bogaras Joe
Még ha viccesek is, nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az MTV legelső játékfilmjében gusztustalan csótányok dumálnak, táncolnak és kiválóan énekelnek. Méghozzá rengeteg.
Don – Sürgető ügető
Ismét egy kiváló magyar cím. Az 1988-as film főszereplője Bobcat Goldthwait, akit leginkább a Rendőrakadémia-sorozat folyton üvöltöző hülyéjeként ismerhetünk (pedig filmográfiája figyelemre méltó), illetve egy beszélő ló, akit John Candy szólaltat meg. A Sürgető ügető derekasan megbukott, és a minőséget talán az jelzi a legjobban, hogy Candyt nem érdekelte a forgatókönyv, általában rögtönzött, mikor a ló szövegét felmondta. És hogy egyáltalán miért olyan bizarr a beszélő ló? Mutatjuk:
A macska – Le a kalappal!
Dr. Seuss mesefigurái valahogy nem néznek ki jól a vásznon, mi több, általában elég bizarr hatást keltenek. Az élőszereplős feldolgozások ilyenek, animációként működnek, de gondoljunk csak a Grincsre, amiben a Kik egyenesen rémisztően néztek ki. Méghozzá az orruk miatt. A macska – Le a kalappal! című filmben Mike Myers alakítja a címszereplőt, és ugyanolyan hülye orra van, távoli szájjal. És ez nagyon-nagyon fura. És egy felnőtt ember méretű, fura fejű, beszélő macska már túlságosan is fura.
