Meghalt az a színész, aki, bár több mint hatvan filmben játszott, leginkább egy szerepről volt híres, Stanley Kubrick Acéllövedékében ő volt a kegyetlen kiképzőőrmester. Zseniális volt.
Vasárnap este a színész Twitter oldalán menedzsere és régi barátja tette közzé a hír, hogy 74 éves korában, tüdőgyulladásból eredő szövődményekben elhunyt R. Lee Ermey. És van, aki erre a hírre felkapja a fejét és nekikeseredik, és van, akinek az égvilágon semmit sem mond a név, és azt gondolják, egy olyan kevésbé ismert hollywoodi karakterszínész ment el. Hogy ki volt ő? Ermey volt Stanley Kubrick 1987-es, Acéllövedék című háborús drámájának egyik főszereplője, és ez a szerep egy legendává tette. Pedig „csak” egy kiképzőőrmestert játszik, és az ilyen alakok inkább csak háttérszereplők, ráadásul a film felénél meg is hal, lelövi az egyik, általa rendszeresen megalázott, gyilkológéppé változtatott újonc. Az alakítását azonban látni kell, hogy elhiggyük: ha ott van, csak rá lehet figyelni, ömlik belőle a trágárság, mindenkit maga alá gyűr, visszataszító és elképesztő egyszerre.
A szerep persze nem csak úgy jött: Ronald Lee Ermey, aki 1944-ben született a Kansas állambeli Emporiában, 17 évesen lett katona, és 11 évig szolgált a tengerészgyalogságnál, két „turnust” is letudott a vietnami háború poklában, majd Japánban állomásozott, míg sérülései miatt le kellett szerelnie. Mivel leszerelés után is vonzotta a kaland, a Fülöp-szigetekre költözött, és a manilai egyetemen furcsa párosításban elvégezte a kriminalisztika és dráma szakot. Majd jöttek az első filmszerepek, ám a közhiedelemmel ellentétben nem az Apokalipszis, most! volt az első filmje, hanem egy tucat olcsó filippinó produkcióban játszott. Coppola filmjében aztán egy helikopter pilótát alakított, és jöttek a katonaszerepek, mint A fiúk a C századból és a Bíborszív. Ekkor már katonai tanácsadóként is gyakran alkalmazták, és így került az Acéllövedék stábjába, ahol a szereplőknek tartott gyorstalpaló kiképzést, aminek részeként napi tíz órát üvöltözött velük.
Annyira belejött a munkába, hogy úgy döntött, jelentkezik Hartman kiképzőőrmester szerepére, amit egyébként már kiosztottak egy kemény fiúnak tartott színésznek, bizonyos Tim Colcerinek. Össze is állított magáról egy videófelvételt, amelyben többek között 15 percen át csak obszcenitásokat üvölt újoncoknak, de úgy, hogy a barátai folyamatosan teniszlabdákkal és narancsokkal dobálják, miközben egyszer sem pislogott vagy ismételte önmagát.
Egy másik történet szerint R. Lee Ermey maga akarta a szerepet, és odament Stanley Kubrickhoz, hogy elmondja neki, hogy az a színész, akit ő nézett ki, szart sem ér. Amikor Kubrick nemet mondott, Ermey ráparancsolt, hogy álljon fel, ha valaki beszél hozzá, és a rendező ösztönösen felpattant és kihúzta magát. Innen már nem volt kérdés, ki kapja Hartman szerepét. Tim Colceri kárpótlásként megkapta annak a géppuskásnak a szerepét, aki a helikopteren eldicsekedik azzal, hogy már 157 vietkongot és 20 vízibivalyt lőtt le.
Kubrick imádott vele dolgozni, a szereplők közül egyedül neki engedte, hogy improvizálja a szövegét, a jeleneteit legfeljebb kétszer vették fel – másokét akár hatvanszor is. A film egy csapásra híressé tette Ermey-t, akit a mai napig is egyfolytában idéznek – az Acéllövedék az egyik legtöbbet idézett film - aki élete végéig dúskálhatott a szerepekben. Játszott mindkét „modern” texasi láncfűrészes filmben - A texasi láncfűrészes (2003) és A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet (2006) -, de ő volt a Toy Story szériában az Őrmester, sőt, saját tévéműsorokat is kapott, mint a Zár és tölt R. Lee Ermeyvel. Utolsó filmszerepe a Kertvárosi kommandó (2012) volt. Ellentmondásos figura volt, több fegyvergyár reklámarcaként szerepelt, sosem vedlette le a kőkemény veterán pózt, szeretett vadászni, és gyakran támadták, amikor lelőtt oroszlánokkal, bivalyokkal fotózkodott – de ez nem változtatott azon, hogy haláláig filmes legendának tartották.
