Mielőtt bárki nagyon beizgulna, az ugráló cicik nagyrészt Dwayne Johnsonhoz és Zac Efronhoz tartoznak, a lányok kevésbé dobhatták be magukat és a magukét.
Kinek ajánljuk? Akik a lehető legkönnyedebb szórakozásra vágynak, akik nem juthatnak el idén sem a tengerpartra és akiknek bejönnek Dwayne Johnson valóban hatalmas bicepszei.
Sokak ifjúságának része volt az eredeti Baywatch sorozat a piros fürdőruhás vízimentőkkel, azon belül is a két jókora cickót és mindig ugyanazt az arckifejezést viselő Pamela Andersonnal és David Hasselhoff-fal, akiről csak az maradt meg bennem, hogy nagydarab. Vagyis nekem nem jött be, iszonyatosan műanyag volt borzasztó színészekkel, rettenetes sztorikkal és egy teljesen hamis életérzéssel – és igen, tudom, vannak, akik azért szerették, mert olyan rossz volt, hogy az már jó. Ehhez képest az új, egészestés film egyáltalán nem borzasztó, és külön díjazom a tényt, hogy ötpercenként elhangzik, hogy amit strandőreink csinálnak, az abszolút nem tartozik a hatáskörükbe, szóval minek is ugrálnak.
Merthogy újabban lejárt szavatosságú sorozatokból csinálnak filmet, mint mondjuk a Power Rangers esetében, illetve nem is annyira újabban, mert azért beugrik a 2004-es csapnivaló Starsky és Hutch a még rosszabb Ben Stillerrel és Owen Wilsonnal is. Szóval egy ideje próbálkoznak ezzel, nem tudom pontosan, miért, de egyszer valakinek biztosan összejön majd egy pompás sorozatalapú vígjáték vagy valami, de az a valaki nem Seth Gordon lesz. Vagy ha ő is lesz, biztosan nem az új Baywatch kapcsán. Persze Gordon nem is igazán próbálkozott, talán nem is várták el tőle, mondván, ott van Dwayne Johnson , akit mindenki imád és Zac Efron, akit csípnek a túlsúlyos lányok és a melegek, lesz egy rakás fürdőruhás csaj és pár ügyes marketinges, akik már fél évvel a bemutató előtt ráfeküdnek a dologra, szóval nem kell erőlködni.
Hőseink sem erőlködnek, jól elvannak azzal a kis blőd sztorival, amit nyilván egy keddi ebédszünet során sikerült gyorsan kitalálni, és amely szerint vízimentőink kedvenc floridai strandját egy gyönyörű, de gaz milliomosnő igyekszik felvásárolni, aki közben drogot is terjeszt. Mit tehet a piros mezes tengerparti kis csapat, akikhez, ki tudja, miért, de egy lepattant és megbízhatatlan egykori olimpikon úszó is csatlakozott? Hát mentenek, szimatolnak, álruhát öltenek, partizni mennek, kicsit verekednek, de legfőképp a felsőtestüket mutogatják. És az idők változnak, mert régen azért járt a 16-os korhatárkarika, mert női ciciket mutattak, ma ezért, mert elsütnek egy sor péniszpoént. Nem csak egyet, többet is, és a jelek szerint Zac Efron nem is forgathat már vígjátékot úgy, hogy egy szottyadt kuki ne kerülne a keze ügyébe – az én emlékezetemből sajnos nem lehet kitörölni a hasonló részt a Nagyfater elszabadulból.
Egyébként tetszik tudni, honnan lehet tudni, hogy egy vígjáték rossz és az alkotói végképp kifogytak az ötletekből? Hát abból, hogy az egyik főszereplőt női ruhába öltöztetik, és ezt sem ússzuk meg, ahogy azt sem, hogy a csapat egyetlen előnytelen külsejű tagja ne menjen át sorozatos megaláztatásokon, de annyira irritáló szegény, hogy egy másodpercre sem sajnáljuk meg. Ennek ellenére a szinte végig fantáziátlan és helyenként abszolút önismétlő – hőseink például kétszer is elmennek a főgonosz partijára – Baywatch-ra nehéz haragudni, és ez részben Johnsonnak köszönhető. Ő valahogy mindent akkora lendülettel és jókedvvel csinál, hogy képes eladni ezt a vackot is, és ha valaha lesz Amerikának expankrátor elnöke, akkor az biztosan ő lesz – és ahogy a dolgok most állnak, ez egyáltalán nem tűnik elrugaszkodott ötletnek. Ja, és van egy egészen korrekt verekedés egy gyerekszobában, azért jár egy plusz pont.
Értékelés: 5/10
