Adott egy házasság, amelynek egyszerűen lejárt a szavatossága. Anyu lépne tovább, de apu nem, ráadásul kéri a részét a házból, amire vagy van joga vagy nincs, de mi lesz a gyerekekkel?
Kinek ajánljuk? Régóta párkapcsolatban élőknek – nekik minden perc ismerős lesz
Azért is szeretem a francia filmeket, mert mindig olyan baromi jó lakások vannak bennük. Tessék itt kis megnézni a konyhát, a hálót vagy a gyerekszobát, a képeket a falon. Ilyet egy német film nem tud! És azért is szeretem a francia filmeket, mert mindig nagyszerű színészeket láthatok olyan helyzetekben, amelyekről nem süt a színpadiasság, a megrendezettség – vagy éppen a hiperrealista nyomorúság.
Hőseink helyzete így sem irigylésre méltó. Marie és Boris 15 év házasság után úgy döntenek, elválnak. Pontosabban inkább az asszony dönt így. A házat, amelyben két lányukkal élnek, annak idején ő vette a szülei pénzéből, de a férfi újította fel, aki viszont nem engedheti meg magának, hogy máshova költözzön, Hiába nem bírják már elviselni egymást, egyikük sem hajlandó engedni az igazából, és ironikus módon pont ezért kénytelenek továbbra is együtt élni, sok veszekedéssel komoly és teljességgel lényegtelen dolgok miatt.
A Rég nem szerelem még azoknak is tartogat releváns mondanivalót, akiknek két hetes volt a leghosszabb kapcsolata, akik – legalább egy – hosszabb házasságot tudhatnak maguk mögött, gyerekkel meg mindennel, félelmetesen ismerős lehet Joachim Lafosse rendező-forgatókönyvíró története. Lafosse a nagyszerű, 2012-es Gyermekeinkben egy teljesen másfajta, még friss, fiatal, de mégis megannyi problémával küzdő kapcsolatot mutatott be, ám ott még definiálni lehetett ezeket a problémákat. Itt az képtelenség, mert az egymás el nem viselése teljesen zsigeri reakció, igaz, ez nem mindkét félre igaz egyformán. Marie egyszerűen képtelen elviselni már férjét, akármit is mond vagy csinál az, Boris viszont még reménykedik, hogy helyre lehet tenni a dolgokat, bár néha előfordul, hogy ő is rendesen kiakad.
A játék pedig pont ez: kinek van igaza? Talán az asszonynak, hiszen gyakorlatilag ő tartja el a családot - a férfi építész, de sosem látjuk dolgozni, sőt, kiderül, hogy adósságai vannak, de nekünk, nézőknek is percre-percre változhat az álláspontunk. Mert lehet, hogy igaza van valakinek, mégis irracionálisan viselkedik, vagy nincs igaza, mégis higgadtabb marad, a jó ég tudja. Ezt a játékot pedig remekül játssza A némafilmesből ismert Bérénice Bejo és a pályafutását még rendezőként kezdő Cédric Kahn (Piros lámpák, Roberto Succo), de persze szó sincs játékról, és erre a két kislány emlékeztet minket folyamatosan. Lafosse sosem csinál nagyobb drámát a szándékosnál, de az ikerlányok jelenléte, viselkedése és reakciója szüleik viselkedésére sokat hozzátesz a filmhez.
Ezek elég ütős dolgok önmagukban is, és nehéz eldönteni, hogy megdicsérjük a rendezőt, amiért visszafogta magát és nem vájkált egy halódó párkapcsolat sebeiben vagy sajnálkozzunk, amiért nem élezte ki az összes lehetséges konfliktust, amiért nem facsart ki több könnyet, több üvöltözést. Én hajlok az első verzióra, de voltak olyan pontjai a filmnek, amikor azt gondoltam, ezt a vitát már legalább ötször lefolytatták és mégsem léptek előre – persze tudom, hogy pontosan ez a párkapcsolatok lényege -, lehet, hogy valami radikálisabb megoldáshoz kéne folyamodni. Pedig isten ments, nem kéne!
Értékelés: 7/10
Az Ernelláék Farkaséknál sikeres lakásmozi-sorozatán felbuzdulva a Scope100 projekt idei győztese, a Rég nem szerelem is elérhető lesz lakásvetítések számára április hónapban. A hazai forgalmazó, a magyarhangya a lakásvetítésekre szakpszichológusokat biztosít, akik a vetítések után testre szabva elemzik a szakítás filmben látható stációit. Jelentkezni április 11-ig lehet a lakasvetites@magyarhangya.hu címen.
