Leonardo DiCaprio nemet mondott erre a kultfilmre - Brendan Fraser ugrott be helyette

A 90-es években a két sztár útja keresztezte egymásét.

Bár a karrierjük nagyon máshogy alakult, Brendan Fraser és Leonardo DiCaprio nagyjából egyszerre kezdtek befutni Hollywoodban. Míg Fraserből villámgyorsan sztár lett, hogy aztán a kétezres és kétezertízes években magánéleti válságok sora miatt szoruljon perifériára, DiCaprio különösebb kihagyások nélkül vált a generációja meghatározó színészévé.

A kilencvenes évek közepén azonban volt, amikor még ugyanazokra a szerepekre pályáztak, és a szereposztási döntések gyakran csak olyan prózai dolgokon múltak, mint az időzítés vagy a szabad kapacitás.

Ez történt a Tegnap és a ma (1995) című felnövéstörténet esetében is, ahol végül Fraser alakította a karaktert, de a szerepre eredetileg nem őt, hanem DiCapriót szemelték ki. A Lesli Linka Glatter által rendezett film négy nő történetét meséli el, akik visszatekintenek az 1970-es években töltött serdülőkorukra. A szereplőgárda elég impozáns volt: Christina Ricci, Rosie O’Donnell, Demi Moore és Rita Wilson alakította a négy nőt.

Marlene King forgatókönyvíró később elárulta, hogy a produkciónak Fraser karakterét kivéve minden fontosabb szerepre sikerült megszereznie az első kiszemeltjét, és a színésszel csak azután vették fel a kapcsolatot, hogy DiCaprio kénytelen volt visszalépni.

„Az egyetlen szerep, ami eredetileg más lett volna, az a vietnámi veteráné. Ezt Leonardo DiCaprio játszotta volna, de történt valami, és egyeztetési problémája akadt. Brendan az utolsó pillanatban ugrott be csereként, de annyira jó munkát végzett, hogy végül minden a legnagyobb rendben alakult.”

Évekkel később, amikor végre közös filmben (a Scorsese-féle Megfojtott virágokban) szerepeltek, Fraser felidézte azt, amikor a Gilbert Grape vetítésén először találkozott DiCaprióval, aki megköszönte neki, hogy ő volt az egyik első ember Hollywoodban, aki nem gyerekként, hanem színészként kezelte őt.

Fraser a SiriusXM-nek így emlékezett vissza erre a pillanatra:

„Azt mondta nekem, én voltam az első ember, aki nem kisgyerekként bánt vele, mert amikor találkoztam vele, nem egy kisgyereket láttam. Egy igazán tehetséges színészt láttam, aki persze fiatal volt, de olyan erő áradt belőle, amivel számolni kellett. És szerencsésnek érzem magam, hogy bejárhattam velük ezt a gyors utat, és Scorsese-vel dolgozhattam.”

via: Far Out