Népszerűnek bizonyult a PORT.hu-olvasók körében a június elején publikált 5 ütősnek ígérkező sci-fi, amit bizarr okokból végül kukáztak címet viselő listás cikkünk (amelyben szó volt egyebek között Van Damme Predátoráról, Spielberg űrhorrorjáról és egy Boba Fett-mozifilmről is), ezért a nagy sikerre való tekintettel íme a folytatás. Listánkat ezúttal részben kútfőből, részben a Looper hasonló tematikájú összeállítása alapján készítettük el.

1. A fekete lyuk

2014-ben került a mozikba Christopher Nolan Csillagok között című űreposza, ami egyaránt szólt a húrelméletről és a szeretet mindenható erejéről. A kritikusok elismeréssel fogadták, és komoly kasszasikereket ért el, ráadásul Nolan kivételesen sok figyelmet fordított a történetben elhangzottak tudományos pontosságára (olyannyira, hogy egy Nobel-díjas fizikus, Kip Thorne lett felkérve a film tanácsadói és produceri posztjára).

A Csillagok között kirobbanó sikere azonban egycsapásra kinyírta Joseph Kosinski hasonlóan grandiózus űrfilmjét, A fekete lyukat,

A Top Gun: Maverick rendezője és Jon Spaihts forgatókönyvíró (aki nemrégiben a Dűnén is dolgozott) ugyanis közösen akartak remake-et készíteni a Disney 1979-es A fekete lyuk című sci-fi kalandfilmjéből, amit a 2010-es évek közepén terveztek volna bemutatni. A Disney vezetősége azonban úgy érezte, hogy a Csillagok között koncepciója túlságosan is hasonlít A fekete lyukéra, így elvetették a remake ötletét, tartva attól, hogy nem lesznek már rá kíváncsiak az emberek. Kosinski azonban továbbra sem tett le arról, hogy egyszer valamikor mégiscsak megcsinálja...

2. Sárga tengeralattjáró

A Beatles kétség kívül minden idők egyik legnépszerűbb zenekara. Már fénykorukban is elég híresek voltak ahhoz, hogy számos mozifilm kötődjön hozzájuk. Kultikus animációs filmjük, az 1968-as Sárga tengeralattjáró pedig annyira furcsán emlékezetes maradt sokaknak, hogy a Vissza a jövőbe-trilógia rendezője, Robert Zemeckis 2009-ben elkezdett dolgozni egy remake-en.

Csakhogy a Disney törölte a filmtervet, mielőtt az érdemi munka igazán elkezdődhetett volna.

A cég indoka az volt, hogy Zemeckis ugyanazzal a motion-capture CGI technológiával tervezte elkészíteni ezt a filmjét is, amit előtte a Polar Expressz és a Karácsonyi ének esetében használt – ám ezeket a Disney bukásként könyvelte el, mert hatalmas, 200 millió dolláros költségvetéssel készültek, de szerény bevételt termeltek. Ráadásul míg a karácsony egy örök téma, a pszichedelikus utazásra hasonlító Sárga tengeralattjáró valószínűleg már közel sem vonzott volna be annyi nézőt a mozikba....

3. Köztesvilág

Neil Gaiman regényei, novellái, képregényei és versei (valamint tévésorozatai, filmjei és színdarabjai) generációk örök kedvencei. Egy ilyen gazdag életmű láttán azt gondolhatnánk, bármelyik projektje zöld utat kaphat, különösen az olyan Gaiman-adaptációk sikerét tekintve, mint a Sandman, a Coraline vagy az Elveszett próféciák.

Az ünnepelt író azonban maga mesélte el, hogy ő és az idén márciusban elhunyt Michael Reaves (akinek filmográfiája lényegében a '80-as és '90-es évek népszerű animációs sorozatainak kronologikus felsorolása a Szellemirtóktól kezdve a Tini Nindzsa Teknőcökön át a Gargolyesig és a Batmanig) annak idején kitaláltak egy kalandfilmet InterWorld, azaz Köztesvilág címmel, ahol a Föld csak egy a millió alternatív Föld között, melyek egy részén a mágia az úr, más részén a tudomány, és ezek ádáz háborúban állnak egymással... Az ötletüket 1996-ban és 1997-ben több stúdiónak is megmutatták, de mindenhol lepattintották őket,

mert a történetükben annyi tudományos és filozófiai utalás volt összesűrítve egyfajta multiverzumot képezve, ami a '90-es évek összes filmes döntéshozóját elriasztotta.

Manapság bezzeg már a multiverzumos történetek diadalmenetét láthatjuk, gondoljunk csak a Minden, mindenhol, mindenkor Oscar-esőjére vagy a Doctor Strange az őrület multiverzumában népszerűségére... A stúdiók érdektelensége persze nem keserítette el a két szerzőt: a történetet végül regény formájában adták ki 2007-ben (2016-ban magyarul is megjelent, időközben pedig két folytatást is kapott).

4. Halo

A videojátékok modern korában nehezen tudnánk népszerűbb franchise-t mondani, mint a Halo. Peter Jackson pedig többszörösen is a filmvilág királyának számít olyan népszerű blockbusterekkel, mint a King Kong és A Gyűrűk Ura-trilógia. Ezek után joggal gondolhatnánk azt, hogy amikor a Microsoft Peter Jacksonnal szerette volna filmre vitetni a Halo-univerzumot, a hollywoodi stúdiók egymásra licitáltak a jogokért.

Csakhogy nem ez történt: mindegyikük visszautasította a filmet, és a források mind egyetértenek abban, hogy maga a Microsoft volt a dologban a ludas.

Bill Gates cégóriásánál ugyanis nem volt senkinek semmi fogalma arról, hogyan kell eladni egy filmtervet Hollywoodnak. A forgatókönyvet a lehető legminimálisabb időkerettel kínálták fel átolvasásra a stúdióvezetőknek, és ahelyett, hogy kölcsönösen jövedelmező megállapodást hoztak volna össze, a Microsoft az energiája nagy részét inkább a marketingre fordította (a forgatókönyvet például Master Chiefnek beöltözött futárok kézbesítették ki a stúdióvezetőknek). Azóta persze már más idők járnak, így a Paramount is elkészíthetett Magyarországon egy Halo-sorozatot, ami már streamelhető a SkyShowtime-on (a PORT.hun is írtunk róla).

Master Chief sisakja és pucér feneke – 9 dolog, amiben eltér a Halo sorozat a játéktól

A SkyShowtime sorozata alaposan eltér az ősforrástól: Master Chief nemcsak megmutatja az arcát, de szerelmes lesz egy olyan nőbe is, aki az űrlények oldalán áll, és sosem szerepelt a játékban! És ez még nem minden...

Tovább

5. A Schwarzenegger-féle Legenda vagyok

Richard Matheson 1954-es Legenda vagyok című regényéből számos moziváltozat készült az elmúlt évtizedekben: 1964-ben Az utolsó ember a Földön, 1971-ben Az omega ember, 2007-ben pedig Legenda vagyok címmel filmesítették meg.

Utóbbi érdekessége, hogy eredetileg nem is Will Smith lett volna a főszereplője, hanem Arnold Schwarzenegger,

Hollywoodban azonban híre ment, hogy az Osztrák Tölgynek az ezredfordulón volt egy nagyon komoly szívműtétje, amely során kis híján meghalt a műtőasztalon (erről ő maga is szomorúan mesélt a Netflixen debütált életrajzi sorozatában) – vagyis a filmvilág legádázabb harcosa mégsem olyan kemény, mint a rajongói hitték! Így aztán a Legenda vagyokban végül nem Schwarzi aprította a vámpírokat és kajtatta a gyilkos kór ellenszerét...

Megint Schwarzeneggerrel durrantott nagyot a Netflix

Felkerült a streaming platformra az Arnold című háromrészes dokusorozat, ami a 75 éves sztár anekdotázásán és számos archív felvétel segítségével mutatja be egy osztrák izompacsirta útját a világhírig.

Tovább

6. Total Recall 2

Bár a szívbillentyű-műtétje végül sikerült, és Arnold Schwarzenegger ma, 75 évesen fittebb nem egy ötvenes éveiben járó férfinál, sajnos az ezredfordulón rengeteg filmtervét kukázták a fentebb már emlegetett Legenda vagyok mellett. Készült volna vele egy keresztes lovagos és egy Tell Vilmos-film is, egy grandiózus 2. világháborús drámában egy olyan német tisztet alakíthatott volna, aki a parancs ellenére sem végzi ki a hadifoglyokat, és ismét barbár lehetett volna a „az új A rettenthetetlennek” szánt Pathfinderben, amelyben az Amerikába is eljutó vikingek farkasszemet néznek az indiánokkal. De egy grandiózus sci-fi blockbusterből is kimaradt:

Steven Spielberg Különvéleménye ugyanis eredetileg a Total Recall folytatásának indult, de végül Schwarzi helyett Tom Cruise akadályozta meg az időben még be nem kövezkező bűntényeket.

7. Az „első” Vissza a jövőbe 2

Robert Zemeckis eredetileg csak egyetlen folytatást akart leforgatni minden idők legjobb időutazós sci-fije, az 1985-ös Vissza a jövőbe után. Ebben Marty szülei 1967-ben már a főiskolára jártak volna, Marty pedig ismét találkozik a még fiatal anyjával. Aki így sajnos véletlenül lemarad a Marty apjával tervezett nyaralásról, ezzel viszont már veszélybe került volna Marty 1968-as megszületése, hiszen ahhoz előbb meg kellene fogannia a nyaraláson... Ebben a korai második részben a Doki 1967-es énje végig bujkált volna a jövőből odakerült Doki elől,

ám a film végére már annyira szétcsúszott az egész sztori, hogy Martynak egyszerre mindkét Doki segítsége kellett volna az eredeti idősíkba való visszautazáshoz – de ugye ennek beláthatatlan következményei lehetnek...

A kusza, saját őrült szabályait is áthágó, humoros jeleneteket pedig csak nyomokban tartalmazó, eredeti Vissza a jövőbe 2 -forgatókönyvet végül Zemeckis alaposan átírta. Az új verzió már egyszerre tartalmazta a jól ismert 2015-ös, futurisztikus jövőbe való ugrást és a régi vadnyugatra elkeveredést, de a rendező inkább még ezt az ötletcunamit is ketté bontotta – így végül az 1989-es második rész mellé 1990-ben egy harmadikat is kaptunk.