Valószínűleg maga Spielberg sem tudta, hogy mit szabadít a világra, amikor 1975-ben bemutatta A cápát. Azóta egymást érik a borzalmasnál borzalmasabb koppintások, csak a SyFy csatornán találkozhatunk atomcápákkal, szellemcápákkal és jégcápákkal, és akkor a méltán hírhedt Sharknado – Cápavihar-sorozatot még nem is említettük. De ezeken kívül is találhatunk cápa-exploitation filmeket szép számmal a világán minden tájáról. Lássuk a legemlékezetesebbeket.

Tigriscápa (1977)

Két mexikói cápavadász kutat préda után, miközben gyönyörű nők üdülnek a tengerparton. A cápák veszélyeztetik az üdülő turisták és a helyiek biztonságát és önfeledt szórakozását. A fürdőző szépségek bíznak benne, hogy a cápavadászok megölik a fenevadakat. De valóban ők a hősök, vagy pedig ők a felelősek azért, hogy a cápák a part közelébe merészkednek?

Ha a film főszereplője, a cápákra vadászó Hugo Stiglitz neve ismerősen cseng, az nem a véletlen műve. Róla nevezte el Til Schweiger karakterét Tarantino a Becstelen Brygantikban, mintegy főhajtásként a Tigriscápa felé. Az érzékenyebb nézőknek azonban nem ajánlott René Cardona Jr. filmje, mert a forgatás során nem bántak kesztyűs kézzel a valódi cápákkal.

Cyclone (1978)

Egy cápás film nem cápás film, gondolhatta René Cardona Jr., mert összedobott egy másikat is a Tigriscápa után egy évvel. A sztoriba beleszőtte az ekkoriban nagyon népszerű légikatasztrófás filmek elemeit, és a biztonság kedvéért egy kis kannibalizmust is.  A sztori szerint egy óriási vihar miatt egy kényszerleszállást végrehajtó repülő és egy turistahajó utasainak közösen kellene túlélniük a cápákkal teli óceánban, miközben az éhínség is fenyegeti őket. A trükkök minőségéről csak annyit, hogy a viharhoz a vizet itt egy slaggal oldották meg.

Az utolsó cápa (1982)

Másnak is eszébe jutott a két katasztrófafilmes témát ötvözni, például Enzo G. Castellarinak, aki 1979-ben elkészítette A cápavadászt Árpád apánk, vagyis Franco Nero főszereplésével. És ő sem elégedett meg egy cápás filmmel, mert 1982-ben előállt Az utolsó cápával (L'ultimo squalo), amivel olyan pofátlanul sikerült a Spielberg-klasszikus egyes elemeit lekopíroznia, hogy az Universal be is perelte, a thrillert pedig kitiltották az amerikai mozikból. A sztori tehát hasonló, csak az effektek gyengébbek. Amikor például a cápát egy helikopterről támadják, akkor jól látszik, hogy csak egy fürdőkádméretű medencét használtak, viszont vannak eredeti megoldások is, például, amikor az egyik főszereplő dinamittal körbetekert holttestét megetetik a cápával.

Sivatag (1983)

A török Star Wars legendás de nem sokkal marad el tőle a török Cápaként emlegetett Cöl (Sivatag) sem, amely állítólag onnan kapta a nevét, hogy az eredeti címet, a Kék sivatagot félreértette, aki a plakátot nyomtatta, és lerövidítette. A film egyetlen jelenet miatt lett legendás, ebben a főszerepet alakító veterán akciósztár, Cuneyt Arkin félig öntudatlan állapotban megküzd egy cápával. Pontosabban egy gumiból vagy üvegszálból készített ócska bábúval, amely hangtalanul csattogtatja az állkapcsát, és közben A cápa John Williamstől lenyúlt zenei témája szól. Látni kell, hogy elhiggyük.

A szörnycápa (1984)

A Sharknadót közel 30 évvel megelőző gyöngyszem főgonosza valójában nem is egy cápa, hanem egy félig cápa félig polip mutáns, amelyet egy titkos katonai kísérlet keretében hoztak létre. Ezt persze nem tudják azok, akik a keresésére indulnak a kilencezer méter mély tengerben.

Az olasz-francia produkciót az eurokult színtér neves alkotói készítették: a rendező a horrorlegenda Mario Bava fia, Lamberto Bava, a forgatókönyvet pedig az a Dardano Sacchetti és Gianfranco Clerici írta, akik Dario Argentóval and Lucio Fulcival is sokat dolgoztak együtt. Ettől persze még nem lett jó a film.

A cápák éjszakája (1988)

David bátyját meggyilkolják egy CD miatt, amely terhelő bizonyítékokat tartalmaz egy gengszterbanda tevékenységével kapcsolatban. A gengszterek most Davidet üldözik - egészen Mexikóig, ahol a fiú cápavadászként dolgozik.

Tonino Ricci filmjének érdekessége, hogy a főszereplő, akit a Hair sztárja, Treat Williams alakít, nem tipikus cápavadászként viselkedik, hanem egy Lebowski-féle laza karaktert játszik. Van egy nemezise, egy félszemű, Küklopsz nevű cápa, aki néha szívességet tesz neki, és elfogyasztja az üldözőit. Mérsékelten izgalmas a film, de van egy erős vízalatti jelenet, amelyben Williams vagy a kaszkadőre egy igazi cápával viaskodik.

Az emberevő cápa (1995)

Az olasz Bruno Mattei teljesen új szintre emelte a lopást, nem elég, hogy a sztorit és a dialógok egy részét is A cápából merítette, de szó szerint át is emelt képsorokat Spielberg filmjéből és a folytatásából, nyilván engedély nélkül. Sőt, még A cápa-epigon Az utolsó cápából is lopott! Az eredmény viszont nem bosszantó, hanem fergetegesen vicces, hiszen a különféle helyekről lenyúlt képsorokat nem sikerült rendesen összemontázsolni.

Terror (1996)

Természetesen Bollywood sem akart kimaradi a buliból, és az indiai cápamozi nyilván musical, akciófilm, gengszterfilm és melodráma egyszerre. Az óriáscápa, amely kétszer akkorának tűnik, mint Meg - Az őscápa címszereplője, vonyító hangot ad ki, és képes egyben leszedni egy helikoptert a levegőből.  

via: Looper