Vígjátékkal nyitunk, mert úgy jó! A furcsa apapáros, a kemény Mark Wahlberg és a nyámnyila, de csupaszív Will Ferrell egyszer már komoly sikert aratott, így a Megjött Apuci 2-ben logikusan rádupláztak az alapötletre. Az ünnepekre mindkettőjük apja megérkezik, az előbbié Mel Gibson, az utóbbié a mindig zseniális John Lithgow, amiből lesz is ereszd el a hajam meg egyebek, és senkit ne zavarjon, hogy mindez kissé kezd hasonlítani az Apádra ütök széria csapásvonalára. Az A nőkért a svájci feminizmus történetét énekli meg, javarészt vicces módon, de helyenként egész komolyan, merthogy az alpesi csokik országában is meg kellett küzdeniük a nőknek az egyenlő jogokért. A Stratton az elmúlt évek egyik legjobb sorozata, a Preacher főszereplője, Dominic Cooper mutatja meg, hogy tud ő felejthető akciófilmben is vitézkedni – egy volt szovjet ügynököt kell elkapnia, aki Londont akarja felrobbantani, de a sztori szinte lényegtelen is.

És íme, a film, amin kötelező lesz sírni! Az igazi csoda egy arcdeformitással született kisfiú valós története, aki sok évnyi kezelés és rengeteg otthon töltött idő után úgy dönt, iskolába szeretne járni. Ahol persze először szörnyszülöttként néznek rá, de hamar barátokat szerez, és mivel az anyukája Julia Roberts, őt magát pedig az Oscar-díjas A szobából megismert Jacob Tremblay alakítja, akár ez a munka is komoly díjesélyes lehetne, ha az apát nem Owen Wilson játszaná, akit azért elég nehéz drámában komolyan venni. A Volt egyszer egy Németország a háború utáni zavaros időszakban játszódik, és egy Holokauszt túlélő a főszereplője, akiről kiderül, hogy nem is biztos, hogy az, akinek mondja magát. Eszeveszett esküvő című francia vígjáték egy hatalmas esküvő díszletei mögé kalauzol minket, és mivel odahaza óriási siker volt, valószínűleg tényleg nagyon szórakoztató.

És elérkeztünk a nagy durranáshoz, a Star Wars: Az utolsó Jedikhez, amiről két héttel a bemutató előtt sem tudni túl sokat, legfeljebb annyit, amit az előző rész végén megtudtunk, és hogy Rey Luke Skywalker tanítványa lesz, de érzi a sötét erő vonzását, Kylo Ren tovább ármánykodik, és Snoke nagyúrról is kiderülhet egy ’s más. És lesznek új arcok is, meg egy pár tonnányi ajándéktárgy a piacon, de akár jó is lehet az új rész, ahogy az előző sem volt máglyára való. Az ínyencek kedvéért az eredeti kínai címet is megőrző Hao ji le / Have a nice day animációs film egy bőröndnyi talált pénzről szól, és azokról, akik a magukénak mondják, igazi filmes csemege. Sokkal kommerszebb a 24 óra a halálig, ami ugyan dél-afrikai-hongkongi koprodukcióban készült, de ez ne zavarjon meg senkit, jellegzetes „még egy utolsó melót” vállaló egykori bérgyilkosról – ez Ethan Hawke, aki ilyesmit nem szokott vállalni, most mégis -, akit a testébe fecskendezett méreggel tartanak sakkban.

Az Apavadászat Owen Wilson második filmje decemberben, de itt tényleg elemében van. Partnere a Másnaposokból ismert Ed Helms, aki itt a tesója, és ismeretlen apjuk felkutatására indulnak el, egy nem túl eredeti, de szórakoztató történet során, és azt is megtippelhetjük, hogy a két srácnak más-más apja lesz, mert olyan különbözőek. A Doktor Knock szintén komédia, amelyben az Életrevalókból ismert Omar Sy egy kis faluban orvosnak adja ki magát, hogy megkopassza a helyieket, de persze másként alakulnak a dolgok. A hónap másik NAGY filmjét sem kell túl komolyan venni: a Jumanji - Vár a dzsungel hősei, köztük Dwayne Johnsonnal és Jack Blackkel egy társasjátékban találják magukat, új személyiséggel, és mivel az eddigi előzetesek nagyon viccesek voltak, és semmi riasztó nem derült ki a filmről, reménykedhetünk egy látványos és teljesen komolytalan vígjátékban. És nincs vége a vígjátékoknak, mert itt az ünnepekre időzített svéd Kaotikus karácsony is, ami már a címével mindent elárul.

A Bőrpofa a Texasi láncfűrészes mészárlás előzménytörténete, és mivel ez a hónap egyetlen horrorja, reméltük, hogy jó lesz, de az első kritikák lehúzzák. És nem kicsit, hanem nagyon, nagyon, nagyon! Más a helyzet az Egy szent szarvas meggyilkolása című angol-ír thrillerrel, bár nevezzük simán művészfilmnek – a görög kultrendező, Yorgos Lanthimos (Alpok, A homár) Colin Farrellel és Nicole Kidmannel forgatott egy szinte hipnotikus bosszúmesét. A Jöjj el napfény! Juliette Binoche jutalomjátéka, míg a Szerelem tesztelve meglepő módon egy újabb történet arról, hogy valaki az apját keresi – csak most francia-belga gyártásban. A Szex, ex, szerelem szintén francia romantikus vígjáték, ami öt pár boldogtalan pillanatait meséli el, és ez így papíron nem hangzik túl viccesnek, de talán mégis az lesz, mert ugye mind esendők vagyunk. A hónapot és így az évet is a Tökéletes hang 3 zárja, a csupacsaj zenés vígjáték, amivel ugyan még egy bőrt húznak le az eredeti sztoriról, de ezen ma már nem csodálkozunk, és mivel itt a lányok a nagy sikerek után kissé önironikusan egy lepukkant tehetségkutatón indulnak és sok az ellendrukkerük, talán nem lesz túl fáradt a sztori.