Pécsi szál - Megtudjuk-e, miért jönnek jó zenészek a Mecsekből?

Mivel a Pécsi szálat Szabó Simon tartja kezeiben, ne vegyünk rá mérget, hogy valódi választ találunk a kérdésre, hogy miért érkezett Pécsről annyi sikeres zenekar, a szórakozás viszont garantált.

Szabó Simon két dolgot tud igazán jól: rácsodálkozni dolgokra és örülni dolgoknak – a dolgok jelen esetben lehetnek akár ugyanazok is, és ezen két arckifejezése amúgy eléggé hasonlít is egymáshoz. A lényeg azonban nem az, hogy milyen eszköztárral rendelkezik a színész, aki a leggyengébb magyar vígjátékba is képes életet lehelni, hanem az, milyen kisugárzása, milyen jelenléte van. És Simonnak tényleg egyedülálló a kisugárzása, nem véletlen, hogy mindenki szereti, mindenki a haverja, és képes egészen merész vagy teljesen link dolgokat is elvinni a hátán. A Pécsi szál pedig pont a merészség és a linkség kellemes keveréke, miközben Simon újra és újra rácsodálkozik a városra és zenekaraira - és örül nekik.


Mert az természetesen igaz, hogy Pécs a magyar könnyűzene fellegvára, hiszen innen indult a Kispál és a Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash, sok más banda mellett. Aminek nyilván megvan a maga oka, az viszont jó nagy adag idétlenség – és vállaltan idétlenség, ami fontos! -, hogy akkor most Szabó Simon tudományos módszerekkel akarja megállapítani ennek az okát, még akkor is, ha a Pécsi Tudományegyetem neve ott szerepel a film támogatói között. Merthogy pár mérsékelten logikus magyarázat után jönnek az egyre vadabb ötletek, mint a mediterrán klíma, a mecseki uránbánya sugárzása, a tettyei dombok visszhangja és egy errefelé eltűnt olasz vándorcirkuszos génállománya. Mindehhez nem csak egy kutatónő – ne dőljünk be, színésznő, Pallagi Melitta alakítja – asszisztál, hanem a felsorolt együttesek tagjai. És jól csinálják, vevők Szabó Simon humorára és a rendező, a rendszerint a háttérben maradó Lévai Balázs (Engedem, hadd menjen) koncepciójára.

Hajlandóak (majdnem) komolyan megvitatni a fenti, egyre bizarrabb elképzeléseket, miközben sztorizgatnak, poénkodnak, adják magukat, és néha zenélni is látjuk őket. És értem én, hogy ha többet zenélnek, ha az adott számokat végigjátszhatják, akkor nem férünk bele a zenés dokuhoz képest amúgy kis icipicit hosszúnak tűnő 73 perces játékidőbe, de én többet hallgattam volna a srácokat és lányokat, ha már a kamera elé álltak. Mindegyiküket, mert Pécsett tényleg jó zenék születtek. Így viszont megint Szabó Simon viszi el a műsort, amihez még egy Megdönteni Hajnal Tímeát poén is jár, de annyi baj legyen, soha ne járjunk rosszabbul.

Értékelés: 8/10