Tapasztalatlanság, a stúdió nyomása, ramaty hangulat, káosz - számos oka lehet, hogy egy film nem úgy sikerül, mint ahogy a rendező szeretné.
Tony Kaye - Amerikai história X
Talán az egyik elhírhedtebb eset Tony Kay dühös elhatárolódása saját filmjétől. Az Amerikai História X felkavaró, azóta kultikussá vált alkotás, de a rendező egész egyszerűen gyűlöli, ugyanis Edward Norton - jó szokásához híven - gyakorlatilag hamar átvette az irányítást a forgatáson, az eredetileg jóval kisebb szerepét felnagyította, és a stúdió is újravágatta Kay változatát. A rendező több, lapokban publikált levélben is szidta a filmet, és követelte, hogy vegyék le a nevét a stáblistáról és egy fantázianévvel helyettesítsék - az egyik javaslata az Alice Tükörországban Humpty Dumpty-ja (magyar fordításban Undi Dundi) volt, de a rendezők egyesülete, a Directors Guild of America nem engedélyezte.
Michael Bay - Transformers: A bukottak bosszúja
Ez érdekes, hiszen az első, egészen remek rész kivételével, a sorozat összes többi része Hollywood legnagyobb hulladékai közé tartozik - Bay azonban ennek az egynek kivételével mindegyikkel meg van elégedve. A film forgatása idején zajlott a nevezetes írósztrájk, ami aztán több film és sorozat minőségét megpecsételte (p. Lost), és Bay is ezt okolja, hogy olyan rettenetes lett A bukottak bosszúja. Mindössze egy 16 oldalas sztorivázlat alapján kellett elkezdeni a forgatást - ez meglepő, hiszen a történetek színvonalát tekintve azt hihetnénk, hogy egy post-iten elfér az egész forgatókönyv -, és miután megnézte a kész filmet, szomorúan megállapította, hogy egy nagy szar az egész.
Joss Whedon - Bosszúállók: Ultron kora
A monumentális, epikus Végjáték után érdekes visszatekinteni, hogy a tizedannyi, de a Marvel-filmek akkori állása szerint rengeteg szereplőt megmozgató Ultron kora mennyire kifogott Whedonon. A rendező ugyan büszke a filmjére, de mégsincs vele megelégedve. A forgatás idején kreatív nézeteltérések miatt sokat harcolt a stúdióval, és a magánélete is romokban volt: házassága zátonyra futott, bár mint utóbb kiderült, rendszeresen csalta a feleségét, hamarosan el is váltak.
David Lynch - Dűne
Miután Alejandro Jodorowsky-nak nem sikerült összehozni Frank Herbert sci-fi klasszikusának ambíciózus adaptációját, Az elefántemberrel a figyelem középpontjába került, ifjú David Lynch kapta meg a lehetőséget - aki A Jedi visszatér ellenében választotta a filmet. Csakhogy a történet és a látvány grandiózussága rajta is kifogott. Tapasztalatlan volt, hiszen a Radírfej és Az elefántember után került egy óriási költségvetésű, látványos, trükkfelvételekkel teli szuperprodukció rendezői székébe, ráadásul jobban érdekelte a történet spiritualitása, mint maga a cselekmény. Eredeti elképzelése egy nagyjából négyórás film lett volna, de a forgatási nehézségek és a fókuszváltás miatt a stúdió végül nem engedte meg neki, hogy úgy vágja meg a Dűnét, ahogy szeretné. Talán azért is olyan összecsapott az utolsó fél órája a filmnek, mert jócskán megcsonkították.
Joel Schumacher - Batman és Robin
Ezt a filmet mindenki mélyen szégyelli, és talán még a nézők is bocsánatot kértek érte.
