Nem mindig azt látod a vásznon, amit a papíron olvastál.
Kétféle adaptációs iskola van és kétféle közönség: az egyik az, amikor szinte szóról szóra azt forgatják le, ami az eredeti műben olvasható, a másik, amikor alaposan átdolgozzák azt. Van, aki ezt preferálja jobban, van, aki azt, nálam személy szerint a forrásműtől és a rendezőtől is függ, hogy mit szeretnék épp látni. Akadnak olyan esetek is, amikor elég alaposan belenyúlnak az eredeti műbe, és valami egészen mást lát a vásznon az, aki korábban olvasta is a történetet. Stephen King műveihez sokan sokféleképpen hozzányúltak már, íme hét olyan eset, amikor totál átdolgozták ez eredeti művet – ami nem feltétlenül jelent rosszat.
Cujo (1983)
Az eredeti mű: Cujo (1981)
King egyik leggonoszabb műve, amelyben egy cuki bernáthegyi gyilkos fenevaddá válik, és terrorizálni kezdi Castle Rock lakosságát. A veszett eb mindkét verzióban hangsúlyos, azonban a film lényegesen visszafogottabb, kevesebb benne a brutalitás, és a lezárást is megváltoztatták – pedig King sem öncélúan kegyetlen a regényben, csak akkor, amikor igazán hatásos, és igazán szükség van rá.
Megnézheted itt: Amazon Prime Video (kölcsönzés)
Állj mellém! (1986)
Az eredeti mű: Állj ki mellettem! – A remény rabjai (1982) kötetben
Már a film címe is kevésbé baljós, mint a novelláé: angolul az eredeti mű The Body, a film Stand by Me. A történet valójában egy visszaemlékezés arra nyárra, amikor az elbeszélő kamasz volt, és a barátaival elindult, hogy megkeressenek egy holttestet a sínek mentén (innen a novella eredeti címe). A sztoriban nincs semmi természetfeletti, ez egy felnövéstörténet, amit a film valójában elég jól visszaad, sőt, nagyobb hangsúlyt fektet a zaklató karakterekre. A Stud City történetét elmesélő kitérő sem került be a filmbe, de valljuk be, ez inkább a javára vált.
Megnézheted itt: Apple TV és Rakuten TV (kölcsönzés)
Hasznos holmik (1993)
Az eredeti mű: Hasznos holmik (1991)
Vannak olyan, bazihosszú King-könyvek, amelyeket egész egyszerűen nem lehet beszuszakolni egy filmbe, ezekből általában sorozat készül: ilyen többek közt a Végítélet, A búra alatt, vagy a Kennedy-gyilkosság rejtélyét az időutazással vegyítő 11/22/63. És ilyennek kellett volna lennie a Hasznos holmiknak is, amely több mint hétszáz oldal. Ez egy lassan építkező történet Castle Rock városáról (ahol a Cujo is játszódik), amit fokozatosan pusztít el egy titokzatos, természetfeletti erővel bíró egyén. Mindenkit megront és manipulál, a boltjában pedig olyan dolgokat árul, aminek képtelenség ellenállni. A mindössze kétórás adaptációnak nincs elég ideje hogy minden karaktert kellőképp felvezessen, bemutasson, és igazán tétje legyen annak, hogyan vágtat mindenki a pokolba.
Megnézheted itt: Apple TV (kölcsönzés)
Dolores Clairborne (1995)
Az eredeti mű: Dolores (1992)
Kathy Bates főszereplésével készült ez a fura film: bár pont az eredeti regény lényegét hagyták el belőle, ha nem olvastad a könyvet, ez fel sem tűnik. Igazából minkét formátum szerethető, még akkor is, ha mindkettőt ismered. Selena tizenöt éve nem látta édesanyját, Dolorest, ám egy nap egy gyilkosságról szóló cikket kap, amire azt írták: Ez nem a te anyád? A film az anya és lánya kapcsolatára fókuszál, míg a regény teljes egészében Dolores rendőrségi kihallgatásának átirata. A filmben nincs ilyen, ezért a hangsúlyok is eltolódnak, de igazából mindkettő élvezhető.
Megnézheted itt: Apple TV (kölcsönzés)
A köd (2007)
Az eredeti mű: A köd – a Csontkollekció (1985) novelláskötetben
Az egyik leghíresebb átírt adaptáció a Frank Darabont – aki A remény rabjait is jegyzi – által rendezett A köd. Ha esetleg nem láttad, nem olvastad még, nem is spoilerezek, elég annyi, hogy a kisvárosra szálló köd, és a benne lapuló lények sztoriját King kétértelműen, de alapvetően reményteljesen zárta, míg Darabont egy olyan gyomrost vitt be a film végén, aminek ott a helye a legmegdöbbentőbb filmes fordulatok közt, és még maga King is elismerte, hogy mennyivel jobb, mint az ő verziója.
Megnézheted itt: Apple TV (kölcsönzés)
Az (2017) és Az: Második fejezet (2019)
Az eredeti mű: Az (1986)
Valószínűleg nem sokan vitatkoznak azzal a kijelentéssel, hogy Stephen King magnum opusa a több mint ezeroldalas regény, az Az. Már 1990-ben készült belőle egy tévéfilm, ami szintén kétrészes volt, most azonban Andy Muschietti rendezését vettük elő, amely szintén két mozifilmben dolgozza fel a sztorit. Ez elég teret enged arra, hogy a cselekmény fontos pontjait belevegyék az adaptációba, csupán egyetlen jelenet maradt ki, ami viszont már valószínűleg X besorolást jelentett volna (aki olvasta a könyvet, tudja, miről beszélek). Ami viszont jelentősen megváltozott, az az elbeszélés módja: az első film a főszereplők kamaszkorára, a második a felnőttkorára fókuszál. Igaz, ez utóbbiban vannak visszaemlékezések, ám ez elég elenyésző ahhoz képest, hogy a regényben kifejezetten hatásos, ahogy a múlt emlékei feltörnek a szereplőkből egy-egy esemény vagy helyszín hatására.
Megnézheted itt: Apple TV és Rakuten TV (kölcsönzés)
Álom doktor (2019)
Az eredeti mű: Álom doktor (2013)
Akár szerepelhetne itt Stanley Kubrick 1980-as Ragyogás-feldolgozása is, ám arról még magának Kingnek is megvan a véleménye („egy gyönyörű Cadillac motor nélkül”), hiszen filmként zseniális, adaptációként viszont komoly gondok vannak vele. King 2013-ban írta meg a regény folytatását a felnőtt Dannyvel a főszerepben, és Mike Flanagan készített belőle filmet. A rendező azonban a Kubrick-film folytatásaként tekintett rá, ami így egy főhajtás is lett az 1980-as film előtt. Viszont, mivel abban tényleg rengeteg mindent átszabtak, így az Álom doktor sztoriját is ahhoz kellett igazítani. Ez viszont azt jelenti, hogy annyi eltérés van a film és a forrásmű közt, hogy azt szinte képtelenség észszerű keretek között felsorolni.
Megnézheted itt: Apple TV és Rakuten TV (kölcsönzés)
(via Collider)
