Keletről jött gének, bizarr szokások, arcok és sorsok a csontok alapján

Honnan származunk, kik a rokonaink?
Különböző tudományágak foglalkoznak a magyarság őstörténetével, ám ezek eredményei egyelőre nem, vagy csak részben rímelnek egymásra.
Milyen válaszokat adhat az antropológia és a genetika a fenti kérdésre?
Milyen új eredményekkel járul hozzá a természettudomány a Kárpát-medence történelmének és a magyar őstörténetnek a megismeréséhez?

Új időszaki kiállítással várja október 16-tól a látogatókat a Természettudományi Múzeum. Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című tárlat középpontjában népességünk eredetének kutatása áll XXI. századi módszerekkel.

A kiállításban megismerjük azoknak a keletről érkező népeknek a vázlatos történetét, amelyek nem néptöredékként érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem Európa történelmére jelentős hatással bírtak. Ők a hunok, az avarok és a magyarok.  A tárlat a maradványok archeogenetikai vizsgálatán alapuló, valós természettudományos eredményeket mutat be a „keleti szállal”, azaz a keletre mutató rokonsági viszonyok kérdésével kapcsolatban.

A történeti háttér, az antropológiai adatok és az archeogenetikai eredmények mellett tudományos módszerrel készült arcrekonstrukciók segítenek minket abban, hogy hiteles arcokat, sorsokat, megelevenedő múltat is lássunk az embertani anyag mögött. Összesen 13 ember arcrekonstrukciója jelenik meg, köztük hun és honfoglalás kori férfiaké, de olyan Árpád-háziaké, mint például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett Macsói Béla herceg.
Megismerjük e korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományát: a koponyatorzítást, a sebészi és a jelképes koponyalékelést. Kik, mikor és miért éltek ezekkel a módszerekkel? Milyen nyomokat hagynak a koponyákon a beavatkozások? 
Az embertani anyagot tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók egészítik ki, hogy megismerhessük a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét is.
Eredeti elrendezésben láthatjuk továbbá egy honfoglalás kori részleges lovas temetkezés leletanyagát is.

Az NKA támogatásával, a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével megvalósuló kiállítást 2019. október 16-tól november 18-ig nézhetik meg a Magyar Természettudományi Múzeumban.