Az idei október 23-i megemlékezésre a Duna és az M5 egy seregnyi dokumentumfilmmel készül, emellett olyan filmeket is elcsíphetünk a tévében, mint a Szabadság, szerelem vagy a Szabadság tér 56 (de az a ATV levetíti Mészáros Márta A temetetlen halottját is). Mi épp ezért itt a PORT.hu hasábjain igyekeztünk egy olyan összeállítást elkészíteni, amelyben azok az '56-os témájú filmek szerepelnek, amelyeket külföldiek forgattak a forradalomról (például Yul Brynner és Quentin Tarantino), vagy az angol nyelvű oldalak is beválogattak a legjobb '56-os témájú filmek közé.

1. Az utazás (1959)

Ez az 1959-es, George Tabori forgatókönyve alapján készült amerikai filmdráma Magyarországon játszódik, méghozzá '56 utolsó napjaiban, akkor, amikor semleges külföldiek egy csoportja éppen elhagyni készül az országot. Orosz katonák, élükön egy bizonyos Szurov őrnaggyal (Yul Brynner) egy határ menti kisvárosban visszatartják az országból távozni szándékozó társaságot, melynek tagjai között van egy szépséges angol hölgy, bizonyos Lady Diana Ashmore (Deborah Kerr) és a szeretője, egy Paul Kedes nevű magyar forradalmár is (Jason Robards).

Szurov őrnagy azonnal felfigyel a gyönyörű angol asszonyra,

akit furcsán érintenek az orosz tiszt érzelmei. Részint taszítja őt a férfi, részint úgy érzi, ki kellene használnia a kínálkozó alkalmat, vagyis Szurov vonzalmát arra, hogy embereket mentsen meg. Azonban Szurov sem ostoba: ráébred, hogy a külföldi társaságban megbújik egy forradalmár, és komoly döntést kell hoznia: választania kell a kötelesség és a szerelem között. A film érdekessége, hogy az azóta hatalmas karriert befutott hollywoodi rendező, Ron Howard is látható benne egy Billy nevű kisfiú szerepében.

2. Szerelem (1970)

Makk Károly költői szépségű történelmi drámája (amit beválogattunk abba a toplistánkba is, amiben a legjobb filmeket lajstromoztuk, amelyeknek szerelem van a címében) az élet legfontosabb kérdéseit érinti, hiszen a szerelemről, a halálról és a túlélésről szól. Az '56-os korszak abszurditását úgy fokozza, hogy a századforduló biedermeier emlékeit felvillantva kétféle lehetetlent szembesít egymással: egy vállalhatatlan és egy visszahozhatatlan világot.

A magyar filmtörténelem egyik legszebb alkotásában a szereplők intim világa dacol a történelem viharaival.

Az '50-es évek Magyarországán Luca, a fiatal tanárnő (Törőcsik Mari) hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa ágyhoz kötött anyósát (Darvas Lili) és elhitesse vele, hogy a fia filmet forgat Amerikában, de nemsokára hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. János váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza...

A film megtekinthető a Nemzeti Filmintézet saját streaming platformján, a Filmión.

3. Megáll az idő (1982)

1956. november 4-én Bodor László (Őze Lajos) és egy forradalmár társa az éj leple alatt egy romos budapesti utcán elássák fegyvereiket. Bodor börtönbe kerül. Társa egy vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot, így felesége egyedül marad két fiukkal: Gáborral (Pauer Henrik) és Dinivel (Znamenák István). A hatvanas évek elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabaduló Bodor. Ő lesz a család új feje. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a felvételre.

Dini gimnazista, Szukics Magdába (Iván Anikó) szerelmes, és bálványozza a negyedikes Pierre-t (Sőth Sándor). Az iskolabálokon rock & roll szól, Elvist imádják és utánozzák.

Miután egy botrány miatt Pierre-t kicsapják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele nyugatra.

Gothár Péter kultfilmje a Nemzeti Filmintézet saját streaming platformján, a Filmión is megtekinthető.

4. Napló apámnak, anyámnak (1990)

1956. október 23-án a forradalom lázában égő tömeg Budapesten ledönti a Sztálin-szobrot, a zsarnokság gyűlölt szimbólumát. A tüntetők sorában ott látjuk Jánost (Jan Nowicki) és feleségét, Ildit is (Bánsági Ildikó). A népharagtól való félelmükben a bukott hatalom emberei pánikszerűen menekülnek. Juli (Czinkóczi Zsuzsa) csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli látja, hogy ami történt, az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival Ausztriába menekülnek; később mégis hazatérnek. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások…

A film, ami Mészáros Márta Napló-trilógiájának utolsó darabja, a Nemzeti Filmintézet saját streaming platformján, a Filmión tekinthető meg.

5. A szabadság vihara (2006)

A film középpontjában az emlékezetes, 1956-os melbourne-i olimpia áll, ahol a magyar vízilabda-válogatott a medencében csapott össze a szovjetekkel. A sportolók nagyjából ismerték az itthon történteket, de a szeretteikről, barátaikról nem tudtak semmit, és ebben a pattanásig feszült helyzetben szálltak harcba a mérkőzésen, hogy aztán az utolsó percben egy magyar pólós vére fesse vörösre a vizet. Hogyan történt mindez? Erről mesélnek a játékosok mindkét oldalról, és persze az 56-os magyar forradalom történetét is nyomon követhetik a nézők.

6. A néma forradalom (2018)

A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt. A megtörtént eseményeken alapuló film középpontjában egy NDK-beli osztály áll, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol megismerik a budapesti eseményekről szóló független tudósításokat. Rádöbbennek, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak,

az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csenddel adóznak a magyar mártírok előtt.

Az eset hatalmas felháborodást kelt az iskola vezetésében; a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen.