A címbéli Fekete Nyúl egy elegáns étterem neve, amelyért véres küzdelem indul meg maffiózók,riválisok, ételkritikusok és felelőtlen családtagok között.
Szinte minden társaságban van valaki, aki, ha jó formában van, mindenkit felpörget – ha nem, akkor csak baj van vele. Akkor rendre kellemetlen helyzetbe hozza a többieket, otthon felejti a pénztárcáját, vállalhatatlan megjegyzéseket tesz a barátaira, valamiért mégis mindig ott van. Még rosszabb a helyzet, ha az illető családtag, akinek hibáiért a család többi része tartja a hátát, és pont ilyen figura a szerencsejáték-függő Vince Friedken, a Fekete Nyúl című Netflix-sorozat egyik főszereplője.
Akit Jason Bateman alakít. ő egyben a sorozat executive producere és az egyik rendezője is, és Bateman tényleg érdekes figura. Évtizedeken át játszott szinte kizárólag vígjátékokban, például Az ítélet: családban, mindig kissé bumfordi, naiv, de szerethető karaktereket alakítva, majd az Ozark című drámasorozatban megmutatta, hogy tud ő ennél sokkal komolyabb, sokkal sötétebb dolgokat is. A rendkívül sikeres Ozark árnyéka rávetül a Fekete Nyúlra: itt is egy olyan családról van szó, amely bűnözők adósa lesz, amiből semmi jó nem származhat, illetve Ben Semanoff visszatér rendezőként. Akárcsak az akkor Bateman feleségét alakító Laura Linney – aki most először áll a kamera mögé –, néhány epizódot viszont az ausztrál Justin Kurzel (Macbeth, A snowtowni gyilkosságok) jegyez, akinek a neve mindig garancia egy jó adag vérgőzös erőszakra.
Mert a Fekete nyúl nem egy finomkodó sorozat. Kapásból egy félresikerült rablással nyitunk: két maszkos fegyveres tör rá az étterem emeleti VIP részlegére, ahol Jake Friedken (Jude Law) éppen pohárköszöntőt mondana munkatársaira, akik segítették felfuttatni a Fekete Nyulat, ami nem csak a sorozat címe. Lövések dördülnek, de pár epizódod várnunk kell, hogy megtudjuk,
ki és miért lőtt, ki és hogyan sérült meg.
Ugrunk ugyanis hat hónapot az időben, amikor Vince, Jake bátyja komoly bajba kerül egy másik államban, és ezért visszatér New Yorkba és a helyre, amit segített megalapítani és felfuttatni. Csakhogy itt is van adóssága, ami elől annak idején lelépett, és ami azóta megduplázódott. Kénytelen sikeres öccséhez fordulni, aki ugyan sejti, mit vállal magára az adósság mellett, de nem tehet mást, mert ahogy az szép lassan kiderül, bizonyos szempontból ő is a bátyja adósa.
Én alapjáratom gyűlölöm az olyan filmeket és sorozatokat, ahol adott egy olyan önsorsrontó karakter, aki hibát hibára halmoz, és garantáltan magával ránt mindenkit a környezetében. Az ilyen munkák dramaturgiája az, hogy az illető első ballépése maga után vonja a következőt, majd ezután a következőt, de jön egy mentőötlet, egy terv, amivel megoldódnának a gondot, ami működni is látszik, hogy az utolsó pillanatban beüssön valamilyen fatális véletlen. És máris mérföldekre vagyunk a várt megoldástól! Az ilyen történetek hőse rendszerint függő, és pontosan ez a helyzet Vince Friedkennel, és pontosan az a dramaturgia, amit felvázoltunk – ami ennél azonban érdekesebb az az, hogyan kerültek hőseink ide.
Természetesen megismerjük a testvérek háttértörténetét – az 56 éves Jason Bateman megfiatalítása kicsit gyengén sikerült ehhez –, és megismerhetjük a baráti körükhöz és az étteremhez tartozókat is. Ott van a Michelin-csillagra hajtó séf (Amaka Okafor a Testek című Netflix sorozatból), az első epizód végén elviharzó pultoslány (Abbey Lee), akinek nyilvánvalóan komoly problémái vannak, Jake volt felesége (Dagmara Dominczyk) és Vince elidegenedett lánya (Odessa Young) is – akik mintha a szintén éttermes A mackó című sorozatból léptek volna ki. Se nem barát, se nem a Fekete Nyúl dolgozója, de megismerjük azt a süket-néma gengsztert (Troy Kotsur), akinek közvetve tartoznak a Friedken tesók. Azért csak közvetve, mert az ő felelőtlen fia adta azt a kölcsönt, amit nem szabadott volna adnia a közismerten megbízhatatlan Vince-nek, és ez is egy másik történet a történeten belül.
Mert a 8 epizódhoz bőven jut alapanyag a cselekményhez, és végre nem azt érezni, hogy elhúztak minisorozatnak valami olyasmit, amit egy filmben is el lehetett volna mesélni. Ahhoz képest, hogy az egész egy viszonylag szűk környezetben játszódik, rengeteg minden történik, folyamatos az izgalom, ami nagyrészt felülírja azt a már boncolgatott problémát, hogy az ilyen sztoriknál nagyrészt borítékolható,
milyen sorsot szántak annak a karakternek, aki ezt az egész bonyodalmat és mások tragédiáját okozta.
És ezt a karaktert kellően meggyőzően hozza Jason Bateman, de furcsa is lenne, ha nem így lenne, mert ez a ő sorozata színészként, rendezőként, producerként is. Mégsem ő a legjobb itt, hanem Jude Law. Ami persze picit igazságtalan, mert egyrészt az ő veleszületett sármjával bármit el lehet adni, ahogy az általa játszott figura is szinte mindent el tud adni, másrészt ez a figura jóval nagyobb utat jár be, mint Batemané. Róla tudjuk, mit játszik, még akkor is, ha némileg árnyalják a karaktert a menet közben feltárt családi titkok, a Law által játszott Jake Friedkin viszont sokkal nagyobb rejtély, ami a sorozatnak is nagyon jót tesz.
Értékelés: 8/10
