VIGYÁZAT, FELKAVARÓ TARTALOM!

Szeptember 21-én került fel a Netflix kínálatába a Dahmer - Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori című minisorozat, amelyben Evan Peters (American Horror Story) kelti életre a címbéli a hírhedt amerikai sorozatgyilkost, Jeffrey Dahmert. A sorozat showrunnere Ryan Murphy volt. Az első reakciók szerint a széria, amely rávilágít Dahmer áldozatainak eddig el nem mondott történeteire, azokra az emberekre, akik megpróbálták megállítani őt, és azokra a rendszerszintű hibákra, amelyek lehetővé tették számára, hogy több mint egy évtizeden át folytassa gyilkos ámokfutását

kib*szottul őrült és felkavaró!

Sokan dicsérték Evan Peters alakítását: volt, aki „pokolian hátborzongatónak” nevezte a színészt, mások szerint a játéka „csontig hatoló”. De ilyen véleményekkel is tele a Twitter: 

Négy epizódot láttam a #Dahmerből, de még soha nem néztem olyan sorozatot, ami alatt ennyire kényelmetlenül éreztem volna magam, mint ennél. Amit tett, az borzalmas és undorító volt!

Volt olyan néző, aki már a legelső rész után kiakadt:

A Dahmer 1. epizódja kib*szottul hihetetlen volt! Annyira intenzív, hogy 20 percig elfelejtesz levegőt venni! Evan Peters pokolian hátborzongató. Carl Franklin remek rendező. Itt az ideje a 2. résznek...

No de mitől ennyire megrázó a „milwaukee-i kannibál” ileltve „milwaukee-i szörny” néven is ismert férfi története?

Azért, mert 1978 és 1991 között 17 férfit gyilkolt meg és darabolt fel.

Dahmer 1960-ban született a wisconsini Milwaukee-ban. Az anyja depresszióban szenvedett (öngyilkossági kísérlete is volt), az apja pedig a gyermekkora nagy részében távol volt. A szülők végül elváltak, amikor a fiuk már 18 éves volt. 

Dahmer csendes gyerek volt, és már korán érdeklődött a döglött állatok, különösen az állati csontok iránt. Rovarokat gyűjtött, valamint kisebb gerincesek (például mókusok, út szélén elütött állatok) csontvázait, amelyeket az apja útmutatásait követve formaldehiddel teli üvegekben tartósított. A középiskolában Dahmer kitaszított különc volt. Sokat ivott, az alkoholt mint „gyógyszert” emlegette az osztálytársai előtt. Bár a tanárai úgy gondolták, jó képességű gyerek, a jegyei átlagosak voltak. Tizenéves korában Dahmer rövid kapcsolatot folytatott egy másik tizenéves fiúval, de szüleinek nem mondta el, hogy homoszexuális. Később bevallotta: arról fantáziált, hogy egy alárendelt férfi partnernek parancsol, és ezek a fantáziák sokszor boncolásba csaptak át.

Az első gyilkosságát három héttel azután követte el, hogy 1978-ban leérettségizett.

Felvett egy 18 éves stoppost, Steven Mark Hicks-et, elcsalta a házába „pár sörre”, és egy súlyzóval agyonverte. Ezután megfojtotta, majd levetkőztette, maszturbált, és felboncolta a stoppost. A maradványokat egy hevenyészett sírba temette a hátsó kertjében. Később kiásta a holttestet, hogy savban feloldhassa, a csontokat pedig szétszórja. Dahmer ezután néhány évre beállt az amerikai hadseregbe. Leszerelése után, Milwaukee-ba visszatérve, elkezdett fürdőkbe járni, ahol férfiakat kábított el, majd bántalmazta őket. A '80-as évek végén követte el második gyilkosságát: ezúttal egy férfival végzett, miután elcsalta egy hotelbe.

Ezután már inkább a nagyanyja házában követte el a gyilkosságokat.

Egy idő után azonban a nagymama meg is kérte őt, hogy költözzön el, mert megelégelte, hogy az unokája folyton csak iszik, esténként fiatal férfiakkal állít haza, és bűz árad a pincéből meg a garázsból (Dahmer ugyanis ott tárolta a holttesteket és tüntette el a gyilkosságok nyomait). Végül a '90-es években elköltözött egy milwaukee-i lakásba, és ott folytatta az emberöléseket, melyek közül számos esetben nekrofíliát és kannibalizmust is elkövetett.

Bár élete során számos alkalommal letartóztatták (1982-ben például szeméremsértésért), a hatóságok még akkor sem jöttek rá, hogy Dahmer valójában egy sorozatgyilkos, amikor 1991-ben az egyik áldozata megszökött tőle. A szemtanúk értesítették a rendőrséget, de amikor azok kiértek, Dahmer már a fiú mellett állt, és kimagyarázta magát, azt állítván, hogy a megszökött áldozat valójában a szeretője, összevesztek, és csak ivott, azért beszél olyan érthetetlenül. Valójában Dahmer lyukat fúrt áldozata koponyájába, amin keresztül sósavat fecskendezett az agyába. A rendőrők végül visszakísérték a lakásba a sorozatgyilkost és áldozatát, akit végül meg is ölt majd feldarabolt. Rá két hónapra egy újabb áldozatának sikerült egérutat nyernie, bilinccsel a kezén kért segítséget a rendőröktől, akik végre kivonultak, és átnézték a gyilkos lakását.

A sorozatgyilkos 1992-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott – nem tudta meggyőzni az esküdtszéket arról, hogy a kannibalizmusa és a nekrofíliája annak köszönhető, hogy nem beszámítható (pedig borderline személyiségzavarral, skizotipikus személyiségzavarral és pszichotikus zavarral is diagnosztizálták). 15 egymást követő életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és közölték vele, hogy soha nem lesz jogosult feltételes szabadlábra helyezésre (később 16. alkalommal is életfogytiglanra ítélték egy '78-as ohiói emberölésért).

A bíróság előtt tett vallomásában Dahmer azt mondta:

Soha nem akartam szabadságot. Őszintén szólva, a halált akartam magamnak. Tudtam, hogy beteg vagyok, vagy gonosz, vagy mindkettő. Az orvosok elmondták a betegségemet, és most már van egy kis nyugalmam. Tudom, hogy mennyi kárt okoztam. Nagyon rosszul érzem magam azért, amit azokkal a szegény családokkal tettem.

Végül 1994-ben Dahmert egy Christopher Scarver nevű rabtársa verte agyon egy vascsővel a börtönben. A fogoly állítása szerint a sorozatgyilkos azzal idegesítette fel, hogy levágott végtagokat formázott a börtönkajából, és még művért is fröcskölt a kompozíciója mellé ketchupból...

A sorozat romantikusan ábrázolja és dicsőíti a tragikus gyilkosságokat?

Számos néző ezen a véleményen van, a napokban pedig futótűzként terjedt el a neten az a jelenet, amikor Jeffrey Dahmer Errol Lindsey nevű áldozatának testvére, Rita Isbell összeomlik a tényleges 1992-es tárgyaláson. Nem csoda: Dahmer megfojtotta Lindsey-t, miután kudarcot vallott a gyilkos ördögi kísérlete, hogy állandó zombi-szerű állapotban tartsa az áldozatát azáltal, hogy lyukakat fúrt a fejébe és sósavat öntött bele. Rita Isbell egyik unokatestvére Ericthulu néven állt ki a Twitteren a rokona mellett:

Nem mondhatom meg senkinek, hogy mit nézzen, tudom, hogy a megtörtént eseményen alapuló krimik körüli médiafelhajtás mostanában óriási. De ha tényleg kíváncsi vagy az áldozatokra, a családom (Isbellék) ki van akadva erre a műsorra. Újra és újra traumatizál. Hány filmre / sorozatra / dokufilmre van még szükségünk? Az unokatestvérem újbóli bemutatása, amint idegösszeomlást kap a bíróságon annak a férfinak a láttán, aki megkínozta és meggyilkolta a testvérét, az jó dolog?

Egy külön Instagram-sztoriban az unokatestvér ezt is leírta:

Nem, nem fogom megnézni [a Dahmer - Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztorit]. A családom nem túl boldog. Nyugodjék békében az unokatestvérem, Errol Lindsey, és az összes többi áldozat.

(via nme.com & The Independent)