A Volume-nak nevezett technológia költséghatákony, és megkönnyíti a forgatást, ugyanakkor a hozzá nem értő stábok kezében nagyon ronda lesz a végeredmény.
A filmkészítésben mindig is voltak technológiai trendek, de boldog-boldogtalan utánozta és használta azokat, általában nem ugyanolyan sikerrel, mert olyan produkciós csapatok készítették azokat, akik nem ismerték annyira a technikát, mint azok, akik kitalálták. Így volt ez a Mátrix-szal (és különösen a bullet time effekttel), vagy az Avatar 3D-jével, ami ott indokolt és lenyűgöző volt, majd mikor egyre többen használták, vagy nem működött, vagy egyszerűen csak olcsó parasztvakítás lett.
A ScreeRanten az Industrial Light & Magic (ILM) forradalmi, először a Mandalóriban használt új technológiájának használatáról jelent meg egy érdekes cikk. A Volume-nek nevezett eszköz a Disney tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy a hatása sokkal koncentráltabb, ám mégis káros hatással lehet a Star Wars és a Marvel franchise-ra is.
A Volume lényegében a greenscreen (azaz a "zöld háttér" helyettesítésére szolgál, és lehetővé teszi, hogy a színészek egy hatalmas, ívelt LED-képernyő előtt játszanak,
amely mindvégig real time-ban módosítható, fotorealisztikus hátteret mutat. A Volume használatával sokat spórolhatnak egy-egy alkotás költségvetésén, mert nem kell utaztatni a produkciót, a népes stábot, az eszközöket, ugyanazon napon felvehetnek akár egy sivatagi, majd egy havas jelenetet is. Ez a technológia a covid idején különösen hasznosnak bizonyult.
A színészek is dicsérik, jobban szeretik, mint a greenscreent. Nem egy zöld háttér előtt kell játszaniuk, miközben pusztán a képzeletükre hagyatkozhatnak, hanem benne vannak a díszletben, ami nyilván az alakításukat is jócskán segíti.
Jon Favreau, a Mandalóri showrunnerje mindig is szeretett új technológiával dolgozni, és hamar rájött, hogy a tévésorozat készítésének időbeli korlátai miatt egyszerűen kivitelezhetetlen sok helyszínen forgatni, ezért olyan helyettesítő megoldást kellett találnia, amely ugyanolyan látványos. Ez vezetett oda, hogy Favreau elkezdett tárgyalni az ILM-mel, az Epic Gamesszel (az Unreal Engine készítőjével), valamint a Golem Creations, a Fuse, a Lux Machina, a Profile Studios, az NVIDIA és az ARRI gyártástechnológiai partnereivel.
A Mandalorian vizuális effektjeiért felelős Richard Bluff egy interjúban kifejtette:
Az egyik dolog, amit el szerettünk volna érni, hogy eltávolodjunk a zöld képernyőtől, és a Star Wars tévésorozat méretarányait megvalósítsuk. Tudtuk, hogy szükségünk van egy technológiai újításra, ami feszegeti a határokat, és megoldja a produkció problémáit.
A Lucasfilm és az ILM 2018 júniusában kezdte el a teszteket, és hamar rájöttek, hogy két kulcsfontosságő dologra kell figyelniük ahhoz, hogy a technológia működjön: a hátterek gondos kiválasztása, hogy ne tűnjenek túlságosan különállónak és távolinak, és a következetes világítás biztosítása, hogy a színészek összhangban legyenek a 3D-s háttérrel. Néhány színész kihívásnak találta az élmény: Bill Burr teljesen elszédült, mert a kamerával együtt a háttér is mozgott, de bevallotta, hogy segített neki, mert jobban kellett koncentrálnia színésztársaira.
A Mandalóriban remekül működött a technológia, de azóta már olyanok is alkalmazzák, akik, ahogy fentebb már volt róla szó, nem szoktak hozzá, így kevésbé működik a végeredmény. Olykor nem megfelelően választják meg a háttereket, így azok laposnak és távolinak tűnnek. Ami magát a ledfalat illeti, a Volume leginkább olyan jelenetek forgatására alkalmas, amelyben a szereplők a kép előtérben csoportosulnak. Favreau és csapata menet közben is fejlesztették a technikát, hogy változatosabb felvételeknél is használhassák, és a Mandalóri második évadában már láthattuk is ennek bizonyságát. Sok más rendező azonban úgy tűnik, nem koncentrál eléggé a megvilágításra, ami azt jelenti, hogy az előtérben lévő szereplők olyanok, mintha csak felragasztották volna őket a háttérre.
Még rosszabb, hogy amikor a kamerák mozognak és a háttér változik, és a színészek átélik a Burr által említett szédülést, annyira csupán a játékra koncentrálnak, hogy az már nem tűnik természetesnek. A Volume jó eszköz ügyes kezekben, de új is, ami azt jelenti, hogy sok produkciós csapat még csak most kezd hozzászokni, és fennáll a veszélye, hogy túlzásba viszik a használatát. Néhány produkció joggal döntött úgy, hogy elkerüli – a Loki produkciós tervezője, Kasra Farahani például úgy nyilatkozott, hogy a Volume "egyszerűen nem volt kreatívan szuper-releváns" a sorozat számára.
Általánosságban azonban úgy tűnik, hogy a Disney erőlteti a Volume használatát, és ez érthető is, hiszen remek alternatívája a költséges helyszíni forgatásnak, ráadásul további megtakarítást is jelent, hiszen óriási díszletek helyett teljesen CGI-s hátterek vannak, amiket VFX művészek készítenek – ők nem szakszervezeti tagok, és így nem tudnak kollektív tárgyalásokat folytatni a jobb bérekért és munkafeltételekért.
A technológia korlátai már kezdenek láthatóvá válni: az Obi-Wan Kenobit például több kritika érte, amiatt, hogy a körülmények miatt az elbeszélés túlságosan függ a jelenetek egysíkú rendezésétől, és a jellegtelen, tompa világítást is szóvá tették. De a Thor: Szerelem és mennydörgés kapcsán is felhánytorgatták a CGI-t, ami miatt a színészek teljesen elszakadtak a környezetüktől.
Idővel ez persze változni fog, hiszen a problémák csökkennek, ahogy egyre többen sajátítják el a Volume profi használatát, mi több, a stúdiók fokozatosan kezdik felismerni, hogy nem mindig van rá szükség, és inkább csak ösztönzik a használatát, amikor az megfelelő, mintsem hogy szakmányban erőltessék. Az Obi-Wan Kenobi és a Thor: Szerelem és mennydörgés kritikai visszhangja valószínűleg ennek a folyamatnak a része, amely arra ösztönzi a stúdiókat, hogy ne ismételjék meg ezeket a hibákat, egyúttal figyelmezteti a produkciós csapatokat, hogy a Volume pusztán egy igen hasznos eszköz, semmi több.
Van azonban egy nagy különbség a Volume és a korábbi újítások között: jórészt egyetlen cég, a Disney erőlteti
– bár érdemes megjegyezni, hogy a Volume-ot a Robert Pattinson-féle Batman esetében is használták. Ez azt jelenti, hogy a hibák most egyszerűen sokkal koncentráltabbak, különösen az MCU-t és a Star Warst érintve. De a különböző produkciók fokozatosan ki fogják találni, hogy mikor és hogyan használják a Volume-ot, vagyis idővel meglesz az egyensúly.
