Szökés Alcatrazból - Egy rakás érdekesség a börtönről és a filmről

Mielőtt megkaptuk A remény rabjait, ott volt A szökés Alcatrazból, Clint Eastwood egyik klasszikusa a nagyszerű Don Siegel rendezésében, ráadásul igaz történet alapján.

Don Siegel 1979-es klasszikusa, a Clint Eastwood főszereplésével készült Szökés Alcatrazból valós eseményeket dolgoz fel. Az Egyesült Államok legbiztonságosabb, legszigorúbban őrzött börtönéből, az apró szigeten épült Alcatrazból három fogoly szökött meg rendkívül alapos előkészületek után. Sorsuk a mai napig ismeretlen, talán a tengerbe fulladtak, talán túlélték, de ha voltak olyan rátermettek, hogy kivitelezzék magát a szökést, talán arra is volt eszük, hogy nyomtalanul felszívódjanak és új életet kezdjenek valahol külföldön. Íme, egy nagy rakás érdekesség magáról a börtönről és persze a filmről.

A San Francisco-i öbölben található, először a spanyolok által felfedezett és elnevezett apró sziget alig két kilométerre található magától San Franciscótól, és az évek során több funkciója is volt. Először egy világítótorony állt itt, az első a nyugati parton, majd egy katonai erődítményt húztak fel, ami a polgárháború alatt fegyverraktárként és hadifogolytáborként is működött. Később katonai börtön lett, majd 1934-ban egy modern fegyházat építettek fel, amely 29 éven át működött, egész pontosan 1963 márciusáig. Elsősorban olyan elítélteket őriztek itt, akik különösen szigorú büntetést kaptak és máshonnan már próbáltak megszokni. A leghíresebb fogoly Al Capone volt, de az amerikai alvilág összes ismert arca megfordult itt. Ma természetvédelmi terület és turistalátványosság.

29 éves működése alatt a hivatalos verzió szerint senkinek sem sikerült innen megszöknie, de sokan próbálkoztak, konkrétan 36 fogoly összesen 14 alkalommal, ketten kétszer is nekimentek a feladatnak. Közülük 23-at élve fogtak el, hatot lelőttek, ketten a tengerbe fulladtak, és öten eltűntek, de vélhetően ők megfulladtak az erős áramlatok miatt. 1946. május 2-án hat rab szökést kísérelt meg, ami véres lázadásba torkollott, amelyben két őr is meghalt, a legismertebb eset pedig 1962. június 11-én történt, amikor Frank Morris, John Anglin és Clarence Anglin gondosan előkészített szökést hajtottak végre, de sokak szerint a tengerbe fulladtak. Egy valakinek azonban technikai értelemben sikerült a dolog, 1962-ben John Paul Scott megszökött, és eljutott a túlpartig, de annyira kimerült volt, hogy elájult és hipothermiás sokkban találtak rá.

Mind a főszereplő, mind a rendező járt már korábban az Alcatrazon, persze munkaügyben. Don Siegel a még működő fegyházat látogatta meg, hogy anyagot gyűjtsön a Riot in Cell Block 11 (1954) című munkájához, ami részben az 1946-os lázadás alapján készült, Clint Eastwood pedig a harmadik Piszkos Harry film, Az igazságosztó (1976) egyes jeleneteit vette fel itt. A film története egyébként nagyon sokban hasonlít A szikla (1996 ) című, Nicolas Cage és Sean Connery főszereplésével készült akciófilm tartalmára, ami szintén a szigeten játszódik, és ott is vették fel.

A Clint Eastwood által játszott Frank Lee Morris 1926. szeptember 1-én született Washingtonban, szülei 11 évesen magára hagyták, különböző nevelőszülőknél nőtt fel. Először 13 évesen ítélték el, majd újra és újra, a vádak között volt kábítószer birtoklás, autólopás, betörés, bankrablás és fegyveres rablás is. Viszont az Alcatraz fogolynyilvántartása szerint Morris kiemelkedően intelligens volt, az IQ tesztjén 133-as eredményt ért el, és ha más családi háttérrel nőtt volna fel, sokra is vihette volna.

Az a filmbeli incidens, amikor a Doki nevű rab levágja a saját ujjait, miután az igazgató elkobozza a rajzeszközeit, valóban megtörtént az Alcatrazban, bár nem akkor és kicsit másként. 1937-ben egy Rufe Persful nevű elítélt csapta le a jobb keze ujjait, majd a mellette álló rabnak könyörgött, hogy vágja le a másik kezén is az ujjakat, mert teljesen bekattant az intézményben akkor érvényben lévő csendrendelet miatt, amely szerint a nap nagy részében meg sem lehetett szólalni. A rendeletet ezt követően eltörölték.

A Szökés Alcatrazból volt Siegel és Eastwood ötödik közös munkája, és idáig remekül megértették egymást. Az előző filmjeik a Coogan blöffje (1968), Két öszvér Sarah nővérnek (1970), A tizedes háreme (1971), illetve Piszkos Harry (1971), itt azonban csúnyán összezördültek, és többet nem dolgoztak együtt. Az ok az volt, hogy Eastwood szerette volna, ha a film saját produkciós cége, a Malpaso Company alatt fusson, csakhogy Siegelnek is volt egy ilyen cége, és anno ő vette meg a film alapjául szolgáló könyv jogait. Végül a két cég közösen vitte a filmet, amit a Paramount gyártott le.  

A film utolsó jelenete azt sejteti, hogy a szökés sikerrel jár, bár erre nincs egyértelmű bizonyíték, bár a három férfit eltűntként és nem halottként tartják nyilván, és még ma is él az ellenük kiadott Interpol körözés. A 2010-es évek elején viszont nyilvánosságra került egy FBI jelentés, amely pár nappal a szökés után készült, és ebben azt írják, hogy megtalálták a rabok által készített tutajt a közeli Angel Islanden, ahol lábnyomokat is találtak, a szigeten pedig akkoriban civil hajók horgonyoztak, így innen már könnyen továbbállhattak.  

Ez a film volt Danny Glover első szereplése, ő volt az a rab, akivel Morris akkor találkozik, amikor a börtönkönyvtárban könyveket oszt szét.

A film egyik legnagyobb rajongója Quentin Tarantino – igaz, ő egyszerre vagy kétszáz filmért rajong, aki így nyilatkozott róla: „egyszerre lenyűgöző és hihetetlenül izgalmas – filmnyelvileg nézve ez Siegel legkifejezőbb filmje.

A film az HBO GO-n is elérhető.

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu